Kikeletnyitó téltemető
Téltemető | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5000 Ft | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Eranthis hyemalis (L.) Salisb. | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Téltemető témájú médiaállományokat és Téltemető témájú kategóriát. |
A téltemető (Eranthis hyemalis) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.
Nemzetségének a típusfaja.
Előfordulása
Európában őshonos növényfaj. Az eredeti előfordulási területe Franciaország, Olaszország és a Balkán északi fele. Magyarországon nem őshonos, azonban korai betelepítések miatt nálunk a vadonban is szétterjedt.
Megjelenése
Gumós növény. 8–18 cm magas felálló hajtásain 3–4 cm átmérőjű, magányos, csúcsálló virágot hoz. A virágtakaró külső levelei hosszúkásak, a belsők keskenyebbek, aranysárgák, a mézfejtők zsákszerűek. A virágok alatt három szeldelt, szálas sallangú, örvösen álló gallérozó fellevél található. Tőlevelei szeldeltek, rendszerint hétosztatúak. Termése tüsző, mely még a tavasszal megérik. Magvait a hangyák terjesztik. Tavasz végére a növény minden része a föld alá húzódik vissza.
Életmódja
Apró, egyvirágú növény, mely kora tavasszal szép virágszőnyeget hoz létre, ha nem háborgatják élőhelyét. Gyakran már február végén virágba borítja az erdők avarját, ezért télikének is nevezik. Főbb élőhelyei a gyertyános-tölgyesek, ligeterdők. Mérgező növény, hazánkban védett.
Február-márciusban virágzik. Sokan úgy tartják, hogyha kinyílik a téltemető, megérkezett a tavasz.
Képek
-
Téltemető a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetben
-
Téltemetők
-
Téltemető virágok az angliai Királyi Botanikus Kertekben