Trícium
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A trícium a hidrogén radioaktív izotópja. Atommagja egy protonból és két neutronból áll. Szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. Felezési ideje 12,32 év, hélium-3 izotóppá bomlik. A trícium természetes körülmények között akkor áll elő, ha kozmikus sugarak lépnek reakcióba a légköri gázokkal. Például ha egy neutron nitrogénnel ütközik, szén és trícium a reakció eredménye.
A tríciumból kiszabaduló elektronok előidézik a foszfor ragyogását, így a két elemből önmegvilágító eszközök készíthetők, például vészkijárat jelzések.
Elsőként Walter Russell jósolta meg a trícium létét az 1920-as években. Előállítani Ernest Rutherfordnak sikerült először 1934-ben, egy másik hidrogén izotópból, a deutériumból. Willard Libby jött rá, hogyan lehet a tríciummal a víz, és így a bor korát megállapítani.