Topki

Topki (Топки)
Topki címere
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Kemerovói terület
Irányítószám	652300–652309
Körzethívószám	38454
Népesség
Teljes népesség	11 900 fő (1931) 26 971 fő (1959) 28 000 fő (1967) 28 914 fő (1970) 30 983 fő (1979) 33 574 fő (1989) 34 100 fő (1992) 34 000 fő (1996) 33 500 fő (1998) 33 200 fő (2000) 33 000 fő (2001) 31 004 fő (2002) 31 000 fő (2003) 30 800 fő (2005) 30 700 fő (2006) 30 500 fő (2007) 30 600 fő (2008) 30 630 fő (2009) 28 641 fő (2010) 28 571 fő (2011) 28 421 fő (2012) 28 217 fő (2013) 28 044 fő (2014) 28 129 fő (2015) 28 144 fő (2016) 27 963 fő (2017) 27 860 fő (2018) 27 639 fő (2019) 27 779 fő (2020) 27 158 fő (2021)
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+7
Elhelyezkedése
Topki Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 17′, k. h. 85° 37′55.283333333333, 85.616666666667
Topki Pozíció a Kemerovói terület térképén
Topki weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Topki témájú médiaállományokat.

Topki (oroszul: Топки) város Oroszország Kemerovói területén, a Topki járás székhelye. A kemerovói agglomeráció része.

Népessége: 28 641 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Elhelyezkedése

A Kuznyecki-medence északnyugati részén, Kemerovo területi székhelytől kb. 30 km-re nyugatra helyezkedik el. A város mellett halad az R255-ös főút.

Vasúti csomópont a Transzszibériai vasútvonalról Jurgánál leágazó szárnyvonalon. Állomásáról kelet felé Kemerovóba, dél felé a Kuznyecki-medence iparvárosai felé vezet tovább vasútvonal.

Története, gazdasága

Topki cementgyára (2014)

A Szolnyecsnij lakónegyed (2014)

1913 körül kezdődött a Transzszibériai vasútvonalról a déli szénmezőkhöz vezető vasútvonal – akkori nevén kolcsuginói vasút – építése. Topki is ennek az építkezésnek a keretében jött létre: 1914-ben épített vasútállomásából nőtt ki a település. Az 1920-as években két közeli falut, egy harmadikat pedig 1932-ben Topkihoz csatoltak. Az így megnövelt területű és lélekszámú települést 1933-ban városi rangra emelték. A következő hat év alatt a népesség duplájára növekedett, 1939-ben 22 700 fő volt. A vasúti csomópont üzemeltetése és bővítése különösen fontosnak bizonyult a világháború idején és az ipartelepítés következő évtizedeiben.

A vasút mellett a gazdaság másik jelentős ágazata az építőanyag gyártás. 1961-től épült és 1966-ban kezdett termelni a város legnagyobb ipari létesítménye, a cementgyár. Az 1990-es években gazdasági társasággá alakított gyár 2004 óta a Szibirszkij holdinghoz tartozik, évi kapacitása 3,7 tonna cement. Nagy előnye, hogy alig 5 km-re a gyártól saját mészkő- és agyagbányája van.

Források

• Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994) 
• Топки (mojgorod.ru)
• Топки (orosz nyelven). o-kemerovo.ru. (Hozzáférés: 2020. november 27.)