Tolna

Tolna
Tolna címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Tolna
Kistérség 2012-ig	Szekszárdi
Jogállás	város
Polgármester	dr. Sümegi Zoltán (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	7130
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	11 518 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	162,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	71,08 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tolna Pozíció Magyarország térképén
Tolna Pozíció Tolna megye térképén
é. sz. 46,42363°, k. h. 18,79025°46.42363, 18.79025

Tolna (németül Tolnau) város Tolna megyében, a Szekszárdi kistérségben.

Fekvése

Szekszárdtól 10 kilométerre északkeletre található.

Megközelítése

Közúton az M6-os autópályán, a 6-os és a 63-as főúton; vonattal a Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalon.

Története

A terület már a római korban is lakott volt. A honfoglalás után a fejedelmek fiainak és unokáinak szálláshelye volt a területen, I. Istváné is; később is a trónörökösök birtoka volt, egészen a 12. századig. A települést 1055-ben, a tihanyi apátság alapítólevelében említik először. Neve valószínűleg a telona, azaz „vámok” szóból ered.

A vár – valószínűleg földvár – Szent István uralkodása alatt épült. A települést a 15. század végéig Tolnavár néven említik. A tatárjárás után a Kőszegiek birtoka volt, tőlük foglalta vissza Károly Róbert. 1279-ben jelenik meg először egy oklevélben külön a vár és a falu.

A 15. század második felében Tolnavár település már mezőváros, megyegyűléseket is tartottak itt. Valószínűleg a pálos szerzetesrend is megtelepedett a városban, színvonalas iskolája is lehetett a városnak, de erről kevés az adat. A század közepén a város címerhasználati jogot kapott V. Lászlótól.

Mátyás király országjáró útjai idején gyakran megszállt Tolnaváron, 1463-ban országgyűlést is tartott a városban, a török elleni hadjáratra készülve. 1466-ban újra országgyűlésre került sor a városban.

A 16. századtól Tolnavár helyett Tolna néven említik a települést, ami ebben az időben gyorsan fejlődő, virágzó város volt, színvonalas iskolával, és mezővárosként is szabad királyi városi kiváltságokkal. A török időkben a fejlődés megtorpant. II. Lajos király innen indult a mohácsi csatába. A győztes törökök hamar megszállták a várost. A következő évtizedekből kevés adat maradt fenn, de több utazó is nagy városként említi, 8000 lakossal, ami kiemelkedően nagynak számított. A 16. század végi és 17. század eleji török elleni harcok során azonban Tolnát többször is feldúlták, lakosai elmenekültek, a város elnéptelenedett. 1696-ban már csak mintegy harminc család élt a városban.

A 18. század első felében III. Károly király a Wallis grófoknak adományozta a területet. Az új urak német telepeseket hívtak a mezővárosba, aminek újra volt vásártartási joga is. Tolna hamarosan újra gazdát cserélt, az Apponyiaké, majd a Festeticseké lett. 1745-ben tűzvész pusztított a városban, de ez csak rövid időre akasztotta meg a fejlődést.

A 19. században szabályozták a Duna déli szakaszát, a tolnai ág eliszaposodott, így a város megmenekült az állandó árvízveszélytől, de kikötőjét elveszítette, a halászatot jelentősen sújtotta az intézkedés, és a vízimalmokat is át kellett telepíteni.

A selyemfonó 1900 és 1971 között működött, ma kis múzeum állít neki emléket.

1989-ben Tolnához csatolták Mözs községet.

Látnivalók

• Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum
• Festetics-kastély
• Szentháromság-szobor (1790)
• Katolikus templom (1773)
• Kálvária-kápolna (1779)
• Mözsi templom (1822)
• Selyemfonó-emlékszoba
• Textil-emlékszoba
• Garay-kastély

Itt született

• 1130-ban II. Géza magyar király
• 1839-ben Festetics Mária csillagkeresztes hölgy, Erzsébet királyné udvarhölgye
• 1854-ben Wosinsky Mór
• 1930-ban Tóth János Kossuth-díjas filmoperatőr, rendező; a modern magyar filmművészet kiemelkedő alakja

Testvérvárosok

• Bodegraven, Hollandia
• Stutensee, Németország
• Székelyudvarhely, Románia

Külső hivatkozások

• Tolna város honlapja
• Startlap linkgyűjtemény
• Térkép Kalauz – Tolna