Tengeri leguán
Tengeri leguán | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Sebezhető | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Amblyrhynchus cristatus (Bell, 1825) | ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Tengeri leguán témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tengeri leguán témájú médiaállományokat és Tengeri leguán témájú kategóriát. |
A tengeri leguán (Amblyrhynchus cristatus) a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe a gyíkok (Sauria) alrendjébe és a leguánfélék (Iguanidae) családjába tartozó faj.
Az egyetlen valódi tengeri gyík.
Előfordulása
A Galápagos-szigetek tengerpartjain honos.
Megjelenése
A hím testhossza 75 centiméter, a testtömege 1,5 kilogramm, a nőstény 60 centiméter hosszúra nő meg. A tengeri leguán szürkészöld színe nászidőszakban vörösre változik. A hőmérséklet hatással van színükre: a hideg tengerből kimászó leguánok majdnem feketék, csak napozás után nyerik vissza rendes szürkészöld színüket. Testfelépítésük és háti tarajuk a többi nagy testű leguánéra hasonlít, de farkuk robusztusabb és oldalról lapított.
Életmódja
Mivel a víz alatt tengeri moszatokat legelnek, sómirigyük van, ami kiválasztja szervezetükből a táplálékkal szükségszerűen legelt sót. Napozás közben fehér pára formájában folyamatosan csapódik ki a só ezekből a mirigyekből.
A tengeri leguánok nappal aktívak és a szaporodást követően fészekaljanként 2-3 tojást raknak, melyekből később kikelnek az utódok.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 19.)
- Képek és videók a tengeri leguánról