Ugrás a tartalomhoz

Tengeri leguán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Holdkóros (vitalap | szerkesztései) 2021. május 18., 19:11-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Források: Kategória cseréje alkategóriára)
Tengeri leguán
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Gyíkok (Sauria)
Alrendág: Leguánalakúak (Iguania)
Család: Leguánfélék (Iguanidae)
Nem: Amblyrhynchus
Faj: A. cristatus
Tudományos név
Amblyrhynchus cristatus
(Bell, 1825)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tengeri leguán témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tengeri leguán témájú médiaállományokat és Tengeri leguán témájú kategóriát.

A tengeri leguán (Amblyrhynchus cristatus) a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe a gyíkok (Sauria) alrendjébe és a leguánfélék (Iguanidae) családjába tartozó faj.

Az egyetlen valódi tengeri gyík.

Előfordulása

A Galápagos-szigetek tengerpartjain honos.

Megjelenése

A hím testhossza 75 centiméter, a testtömege 1,5 kilogramm, a nőstény 60 centiméter hosszúra nő meg. A tengeri leguán szürkészöld színe nászidőszakban vörösre változik. A hőmérséklet hatással van színükre: a hideg tengerből kimászó leguánok majdnem feketék, csak napozás után nyerik vissza rendes szürkészöld színüket. Testfelépítésük és háti tarajuk a többi nagy testű leguánéra hasonlít, de farkuk robusztusabb és oldalról lapított.

Életmódja

Mivel a víz alatt tengeri moszatokat legelnek, sómirigyük van, ami kiválasztja szervezetükből a táplálékkal szükségszerűen legelt sót. Napozás közben fehér pára formájában folyamatosan csapódik ki a só ezekből a mirigyekből.

A tengeri leguánok nappal aktívak és a szaporodást követően fészekaljanként 2-3 tojást raknak, melyekből később kikelnek az utódok.

Források