Tenchu: Fatal Shadows

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Tenchu: Fatal Shadows
FejlesztőK2 LLC
FromSoftware (PSP)
KiadóJP FromSoftware
WW Sega
RendezőKodama Micuo
ProducerTakeucsi Maszanori
Zin Naotosi (vezető)
ÍróHoszokava Tomojuki
ZeneszerzőHosino Kóta
SorozatTenchu
PlatformokPlayStation 2, PlayStation Portable
Kiadási dátumPlayStation 2
JP 2004. július 22.
NA 2005. február 15.
EU 2005. május 6.
PlayStation Portable
JP 2010. január 28.[1]
MűfajAkció-kaland, lopakodós
JátékmódokEgyjátékos
KorhatárBBFC: 15
CERO: 15
ESRB: M
PEGI: 18
AdathordozóDVD
A Tenchu: Fatal Shadows weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

A Tenchu: Fatal Shadows (天誅紅; Hepburn: Techu: Kurenai?) akció-kaland lopakodós videójáték, melyet a K2 LLC fejlesztett és a FromSoftware (Japánban) és a Sega (világszerte) jelentett meg 2004-ben PlayStation 2 platformra. A játék PlayStation Portable-verziója, a Tenchu: Kurenai Portable 2010-ben jelent meg Japánban.

Játékmenet[szerkesztés]

A Fatal Shadows játékmenete a sorozat előző tagjához, a Wrath of Heavenhöz hasonló, azonban visszatért az ellenfelek élettelen testének odébb vonszolásának lehetősége. A játékos az észrevétlen gyilkolások után ezúttal nem kandzsipontokat, hanem tekercseket kap, a dupla észrevétlen kivégzés is lehetséges, ha két ellenfél elég közel helyezkedik egymáshoz. Minden egyes észrevétlen gyilkolásnak saját neve van, ami a végrehajtás pillanatában látható is a képernyőn.

A pályák teljesítése után egy televíziós dorama-stílusú előzetes látható a következő pálya eseményiről. A japán változatban ezeket Kobajasi Kijosi népszerű szinkronszínész narrálja, és mindig a Dzsikai no Tencsu: Kurenai de va… (次回の「天誅紅」では・・・?, ’A Következő alkalommal a Tenchu: Kurenaiban…’) sorral kezdődnek.

Cselekmény[szerkesztés]

A feudális harcok korában Rikimaru és Ajame, az Azuma-klán két nindzsája Góda nagyúr megbízásából kiszabadítják annak lányát, Kikut Mei-Oh nagyúr fogságából. A menekülésük során Rikimarut elsodorja egy sziklaomlás, nyoma vész. Góda birtoka Mei-Oh támadása után is békés maradt, Ajame Góda megbízásából továbbra is járőrözik a hatalmas területen.

Ajame az utazásai során egyszer egy elpusztított nindzsafalura bukkan, ahol csak egyetlen túlélőt talál; a halálosan megsebzett nindzsa utolsó erejével még kinyögi a „Kuroja” szócskát. Amint Ajame továbbállna egy fiatal nindzsalány, a kiképzéséről visszatért Rin keresztezi az útját. Rint feldúlja a romokban heverő faluja látványa, amiért Ajamét vádolja. Végül Rin belátja, hogy nem Ajame volt a tettes, így összeállnak, hogy megtalálják az elkövetőket.

Szereplők[szerkesztés]

Rin[szerkesztés]

Rin az egyik játszható szereplő, aki Rikimarut váltja a történet főhősi pozíciójában. Hagakure falu egyetlen túlélője, faluját és családját a Kuroja pusztította el. Japán szinkronhangja Jukino Szacuki, míg az angol Allison Scagliotti.

Rin egy fiatal lány, akit gyermekkora óta az orgyilkosság és a pusztakezes harc művészetére képeznek ki. Egy kis, Hagakura határában álló nindzsafaluban nőtt fel. Rin a faluja megsemmisülése után megesküdött, hogy megbosszulja a szerettei halálát. Miután összefut Ajaméval rövid harcba keverednek, azonban Rin hamar ráeszmél, hogy nem a nindzsalány felelős a faluja elpusztításáért. Ezek után szövetséget kötnek, hiszen így nagyobb eséllyel teljesíthetik be feladataikat. Rin egy Nacume névre keresztelt karddal van felfegyverkezve, azonban a pusztakezes harcot részesíti előnyben.

Kuroja[szerkesztés]

A játék ellenségeit Kurojának hívják, ami egy gonosz nindzsacsapat, amit Dzsúzó vezet:

  • Dzsúzó – A Kuroja legfelsőbb vezetője, szülőfaluja, Hagakure elpusztításért felelős személy. Hagakure következő vezére lett volna, azonban nem volt hajlandó a lefektetett szabályok szerint élni. Dzsúzó választott fegyvere egy napernyőbe rejtett kard. Rin vőlegénye volt mielőtt elárulta Hagakurét, ami után Rin bosszút esküdve a nyomában lohol.
  • Futaba – A Kuroja egyik bérgyilkosa, Hitoha húga. Ő is Rin klánjának egykori tagja volt, azonban barátait és családját elárulva hűséget fogadott Dzsúzónak. Futaba utálja Rint, akire riválisaként tekint. Fegyvere egy szerszámíjszerű szerkezet, amivel késeket lehet kilőni nagy távolságokra.
  • Hitoha – Rinhez hasonlóan ő is Hagakuréből származik. Húgával Dzsúzó szolgálatába állt, elárulta a falut. Hitoha pirotechnikai páncélkesztyűkkel harcol, amikkel lángcsóvákat tud az ellenfeleire zúdítani.
  • Ranzó – A Kuroja egyik bérgyilkosa, aki örömét leli mások kínzásában. Meghasonlott személyisége van, akit gyönyörködteti a nőknek okozott fájdalmak; amikor Ajame rátalál akkor is Rin mesterét, Ogin úrnőt kínozza. Társai ugyan lenézik amiatt, hogy a gyengékkel kezd ki, azonban ő mégis büszke a tetteire. Ranzó választott fegyvere két katana, amiket a markolatuknál össze lehet illeszteni. Angol szinkronhangja Roger L. Jackson.
  • Só – A Kuroja egyik nőies, nárcisztikus bérgyilkosa, aki zenésznek álcázza magát. Akkortájt csatlakozott a Kurojához, amikor Sinogi is, Dzsúzó személyes kedvence, aki egy samiszennbe rejtett erőteljes lőfegyverrel harcol. Ranzóval erős csapatot alkotnak a Kuroján belül.
  • Sinogi – A Kuroja egyik bérgyilkosa, akinek életcélja, hogy halála előtt ezer embert öljön meg. Azután csatlakozott a Kurojához, miután megismerkedett Dzsúzóval, akinek az oldalán önfeledten gyilkolhat. Sinogi három karddal harcol, amik közül az egyiket a szájában tart.

Egyéb szereplők[szerkesztés]

  • Kacuragi – szamurájból bűnözővé vált férfi, az Ivacu-klán tagja, akinek a fejére vérdíjat tűztek ki.
  • Kicsigoró – A Benijának dolgozó bérgyilkos, egyben Góda kémje és Rin partnere. Igazi neve Mimizuku, de ezt csak Ajame tudja.
  • Naszu – vak férfi, aki masszőrnek adja ki magát, hogy bejuthasson a nők lakásába. Sétapálcájában egy kardot rejteget. Megjelenése és harci stílusa tisztelgés Zatóicsi előtt.
  • Ogin – Rin munkáltatója, a Benija-bérgyilkosok vezére. Neve hírhedt az alvilágban.
  • Tacukicsi – Hagogake falujának egyik gésája, aki vakon szerelmes Dzsúzóba, aki a halálba küldi Ajame ellen, hogy így elmenekülhessen. Ő a játék leggyengébb főellenfele, aki egy mérgezett késsel támad a játékosra, aki ugyan retteg, azonban mégis halálra menő harcba elegyedik Dzsúzó kegyeiért. Amikor elbukik Dzsúzó bocsánatért esedezik, azonban az a kardjával leszúrja.

Tenchu: Kurenai Portable[szerkesztés]

A játék PlayStation Portable-verziója, a Tenchu: Kurenai Portable 2010-ben jelent meg Japánban. A játékot a kézikonzol képernyőméretére optimalizálták, javítottak a grafikáján, illetve egy új választható öltözék is került bele.[2]

Fogadtatás[szerkesztés]

A Tenchu: Fatal Shadows a GameRankings és a Metacritic gyűjtőoldalak adatai alapján megosztotta a kritikusok véleményét.[3][4]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ Spencer: From Software Promises Enhancements For PSP Ports. Siliconera.com, 2009. május 25. (Hozzáférés: 2009. július 27.)
  2. ↑ Tenchu Portable Dated for Japan, Kotaku, Oct 26, 2009.
  3. ↑ a b Tenchu: Fatal Shadows for PlayStation 2. GameRankings. (Hozzáférés: 2013. augusztus 11.)
  4. ↑ a b Tenchu: Fatal Shadows for PlayStation 2 Reviews. Metacritic. (Hozzáférés: 2013. augusztus 11.)
  5. ↑ Parish, Jeremy: Tenchu: Fatal Shadows. 1UP.com, 2005. február 14. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 14.)
  6. ↑ Edge staff (2004. október 1.). „Tenchu: Kurenai (Tenchu: Fatal Shadows; Japan import)”. Edge (141), 108. o.  
  7. ↑ (2005. március 1.) „Tenchu: Fatal Shadows”. Electronic Gaming Monthly (189), 124. o.  
  8. ↑ Walker, John: Tenchu: Fatal Shadows Review. Eurogamer, 2005. augusztus 11. (Hozzáférés: 2013. december 14.)
  9. ↑ (2004. július 30.) „天誅紅”. Famicú 815.  
  10. ↑ Helgeson, Matt (2005. március 1.). „Tenchu: Fatal Shadows”. Game Informer (143), 132. o. [2008. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 14.)  
  11. ↑ Star Dingo: Tenchu: Fatal Shadows Review for PlayStation 2 on GamePro.com. GamePro, 2005. február 15. [2005. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 14.)
  12. ↑ Gee, Brian: Tenchu: Fatal Shadows - ps2 Review. Game Revolution, 2005. február 1. [2005. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 14.)
  13. ↑ Kasavin, Greg: Tenchu: Fatal Shadows Review. GameSpot, 2005. február 15. (Hozzáférés: 2013. december 14.)
  14. ↑ Leeper, Justin: GameSpy: Tenchu: Fatal Shadows. GameSpy, 2005. február 15. [2005. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 14.)
  15. ↑ Knutson, Michael: Tenchu: Fatal Shadows. GameZone, 2005. február 17. [2008. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 14.)
  16. ↑ Sulic, Ivan: Tenchu: Fatal Shadows. IGN, 2005. február 10. (Hozzáférés: 2013. december 14.)
  17. ↑ Chou, Che (2005. március 1.). „Tenchu: Fatal Shadows”. Official U.S. PlayStation Magazine, 101. o. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 14.)  
  18. ↑ Gardner, Omari. „'Tenchu: Fatal Shadows'”, Detroit Free Press, 2005. március 6.. [2005. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. április 2.) 
  19. ↑ Hill, Jason. „Unsettling thriller”, The Sydney Morning Herald, 2005. május 26. (Hozzáférés: 2015. április 2.) 

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tenchu:_Fatal_Shadows&oldid=26167888”