Tarka cinegelégykapó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. június 10., 22:50-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1)
Tarka cinegelégykapó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Cinegelégykapó-félék (Petroicidae)
Nem: Petroica
Faj: P. macrocephala
Tudományos név
Petroica macrocephala
(Gmelin, 1789)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tarka cinegelégykapó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tarka cinegelégykapó témájú médiaállományokat és Tarka cinegelégykapó témájú kategóriát.

A tarka cinegelégykapó (Petroica macrocephala) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a cinegelégykapó-félék (Petroicidae) családjához tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1789-ben, a Parus nembe Parus macrocephalus néven.[3]

Alfajai

  • Petroica macrocephala chathamensis C. A. Fleming, 1950 - déli sziget
  • Petroica macrocephala dannefaerdi (Rothschild, 1894) - Snares-sziget
  • Petroica macrocephala macrocephala (Gmelin, 1789) - északi sziget
  • Petroica macrocephala marrineri (Mathews & Iredale, 1913) - Auckland-szigetek
  • Petroica macrocephala toitoi (Lesson, 1828)[2]

Előfordulása

Új-Zéland területén honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és füves puszták, valamint szántóföldek, ültetvények és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

Testhossza 13 centiméter.[5] Tollazata fekete-fehér színű, alfajtól függően különböző mértékben.

A hím
és a tojó

Életmódja

Gerinctelenekkel, főként rovarok táplálkozik, de alkalmanként gyümölcsöt is fogyaszt.

Szaporodása

Mohából és tollakból fák ágaira készíti csésze alakú fészkét.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. [2010. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. június 4.)

Források

További információk