Tallián Boldizsár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Farkasven (vitalap | szerkesztései) 2020. augusztus 13., 22:29-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Házassága és leszármazottjai)
vizeki Tallián Boldizsár
Született1781. január 7.
Ádánd, Somogy vármegye
Elhunyt1859. április 10. (53 évesen)
Ádánd, Somogy vármegye
Állampolgárságamagyar
Házastársazalabéri Horváth Ida (1798-1875)
Foglalkozásacsászári és királyi kamarás, Somogy vármegye alispánja, birtokos
Tisztsége
SablonWikidataSegítség

Vizeki Tallián Boldizsár (Ádánd, Somogy vármegye, 1781. január 7. - Ádánd, 1834. július 21.) császári és királyi kamarás, Somogy vármegye alispánja, táblabíró.[1][2]

Élete

A tekintélyes dunántúli nemesi származású vizeki Tallián család sarja. Édesapja, vizeki Tallián Antal (1751-1820), királyi tanácsos, táblabíró, aranysarkantyús vitéz, édesanyja, dunaszekcsői Bésán Júlianna (1760-1819) úrnő volt. Apai nagyszülei vizeki Tallián János (1712-1775), Somogy vármegye alispánja, királyi táblai ülnök és szentgyörgyi Horváth Terézia (1734-1757) voltak. Anyai nagyszülei dunaszecskői Bésán Imre (1726-1797) és gyulai Gaál Jusztina voltak. Apai ükanyja, vizeki Tallián Gergelyné osztopáni Perneszy Anna Julianna révén, az ősrégi és tehetős osztopáni Perneszy család leszármazottja és egyik örököse volt. A hatalmas Perneszy-féle örökségnek egy része a Somogy megyei ádándi birtokon feküdt, amelyhez Tallián Boldizsár nagyapja jogokat örökölt.

Jogi tanulmányai befejezése után, Tallián Boldizsár 1810-ben Somogy vármegyének főszolgabírája, később Somogy vármegye alispánja. Tallián Boldizsár alispánra szállt a Somogy megyei geszti birtok, aki jövedelmét gyarapította mint jó gazda. A törvénytudó ember ember, méghozzá vallásos is volt; a templom építéshez gyakran járult hozzá. A geszti plébánia lakás építésére 5000 téglát, 10 gerendát és 20 szalufát adományozott. Ez alkalommal ajándékozta meg Tallián Boldizsár a geszti templomot egy szép arany kehelylyel is, a melynek patenájára rávésette, "Memento Antonii et Juliannae", amely a szülei emlékét tartotta.[3] Másrészt, a kereki római katolikus templomot 1830-ban Tallián Boldizsár építtette klasszicizáló stilusban.[4]

Házassága és leszármazottjai

Feleségül vette zalabéri Horváth Ida (1798-1875) kisasszonyt,[5] zalabéri Horváth Imre (1771-1820), császári és királyi kamarás, huszár főhadnagy és báró dévai Dévay Mária (1774-1830) lányát. A menyasszony apai nagyszülei zalabéri Horváth József (17401793), királyi tanácsos, földbirtokos, és ledeniczi Ugronovics Franciska (1747-1814) voltak. Az anyai nagyszülei báró dévai Dévay Pál (17351800), császári és királyi altábornagy, és ledeniczi Ugronovics Mária Borbála (1748–†?) voltak. A házasságukból négy gyermek született:

  • vizeki Tallián Lajos (1817-1894), királyi kamarás.[6] Felesége, nemes Simoga Matild.
  • vizeki Tallián Mária Anna Rozália (1823-1890). Férje, gróf pribérdi és vuchini Jankovich László (1816-1895), főrendiház tagja, Somogy vármegye főispánja.
  • vizeki Tallián Matild (1821-1888). Férje, pribérdi, vuchini és dunaszekcsői Jankovich-Bésán József (1825-1914), földbirtokos.[7]
  • vizeki Tallián Aladár.

Jegyzetek