Tüskésspórás susulyka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tüskésspórás susulyka
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Inocybaceae
Nemzetség: Inocybe
Tudományos név
Inocybe calospora
Quél. 1881
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskésspórás susulyka témájú kategóriát.

A tüskésspórás susulyka (Inocybe calospora) a susulykafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, lomberdőben élő, mérgező gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A kéklábú susulyka kalapja 1-3 (5) cm széles, alakja eleinte kúpos, majd harang alakú, idősen széles harangszerűen kiterül, közepén kis púppal. Széle kissé behajló. Színe barna, vörösbarna. Felszíne szálas, enyhén pikkelyes; széle szálas, cafatos.

Húsa vékony, színe a kalapban piszkosfehér, barnás árnyalattal (a tönkben sötétbarna vagy vörösbarna). Szaga nem jellegzetes, édeskés vagy gyengén spermaszerű, íze savanykás.

Közepesen sűrű lemezei felkanyarodók vagy tönkhöz nőttek. Színük piszkosfehér, piszkosrózsás, idősen fahéjbarna, élük fehéres.

Tönkje 3-5 cm magas és 0,3-0,5 cm vastag. Alakja egyenletesen hengeres, töve kissé gumós. Felszíne hamvas-deres. Színe fiatalon okkeresrózsás, idősen barna vagy vörösbarna színű.

Spórapora barna. Spórája kerekded, 2-3 µm-es tüskékkel borított, mérete 9,5-13,5 x 8,5-11 µm (a tüskékkel együtt).

Hasonló fajok[szerkesztés]

A borzas susulyka, a gyapjas susulyka, az orsóspórás susulyka, a szakállas pereszke, a földi susulyka hasonlít hozzá.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.

Lomberdőkben él, nedves, üde talajon, patakpartokon. Nyáron és ősszel terem.

Mérgező.

A kéklábú susulyka
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

barna
Kalap
Lemezek
Tönk

harang alakú

tönkhöz nőttek

csupasz

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]