Tölgylevélpohók

Tölgylevélpohók
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok;
Törzs:	Ízeltlábúak;
Osztály:	Rovarok;
Rend:	Lepkék;
Család:	Szövőlepkefélék;
Nem:	Gastropacha;
Tudományos név
	Gastropacha quercifolia; (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tölgylevélpohók témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tölgylevélpohók témájú médiaállományokat és Tölgylevélpohók témájú kategóriát.

A tölgylevélpohók (Gastropacha quercifolia) a szövőlepkefélék családjába tartozó, Eurázsiában honos lepkefaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A tölgylevélpohók szárnyfesztávolsága a hímek esetében 4,6-6,2 cm; a nőstényeknél 6,0-10,0 cm. A pihenő lepke a megtévesztésig hasonlít egy elszáradt (tölgy)falevélre. A szárnyak inkább szélesek, az elülső szárny csúcsa lekerekített, nem kampós, mint a rokon fajoké. A testet sűrű szőrök borítják. A test és a szárnyak alapszíne sárga, vörösessárga vagy vörösbarna; a sötétebb színű példányok (különösen a nőstények) szárnyainak szegélye lilás csillogású. Mind az elülső, mind pedig a hátulsó szárnyon három vékony, sötét harántsáv húzódik, amelyek a hátulsó szárnyon elmosódottak. Az elülső szárny közepén apró, kerek, sötétbarna folt látható. A szárnyak fonákja hasonló színű, csak mérsékeltebben lilás, és általában csak egy-egy széles, de elmosódó barna harántsáv láthatók. A szárnyak szélének rojtja vörhenyes-feketén csíkozott.

Színe és mintázata kevésbé, mérete viszont igen változékony.

Petéje kerek, fehéren-sötétzölden csíkozott.

Hernyója változatos színű, szürke vagy barna. Szelvényein két-két vöröses szemölcs látható. Közép- és utótorának hátoldalát jókora feketéskék csupasz folt díszíti. Hasa élénkvörös. Szőrzete a hátán fekete, oldalain fehéres vagy barnás.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A sárga pohók hasonlít hozzá.

Elterjedése[szerkesztés]

Eurázsia mérsékelt övi zónájában fordul elő Észak-Spanyolországtól Japánig. Magyarországon az egész országban megtalálható.

Életmódja[szerkesztés]

Ártéri erdők, ligeterdők, sarjerdők lepkéje. Inkább a vízközeli élőhelyeket kedveli.

Az imágók éjjel aktívak. Magyarországon egy (június-augusztus), délebbre két (május-június és július-augusztus) nemzedéke repül. A nőstény kis csomókban helyezi el petéit a különböző tápnövények (kecskefűz, kökény, kutyabenge, madárberkenye, galagonya, mogyoró) ágaira vagy leveleire. A hernyó az alacsonyabban fekvő ágak alsó oldalára húzódva áttelel és a következő évben tavasz végén, nyár elején bebábozódik. Bábja feketésbarna, erős fehér behintéssel; szőrökkel kevert szürkés, laza szövedék veszi körül.

Magyarországon nem védett.