Tábori telefon
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A tábori telefon főleg katonai célokra kifejlesztett hordozható készülék. Az I. világháborúban széles körben használták.
Kialakításuk [szerkesztés]
Ezek a telefonok szinte kizárólag helyi teleptáplálásúak. A terepállóság érdekében kezdetben fa, később fém, bőrrel bevont vagy bakelit dobozba kerültek be. A dobozra a kezelhetőség érdekében fogantyút és hordszíjat erősítettek. A doboz felső részét kinyitva előtűnik a kézibeszélő és a kezelőfelület. A csengető feszültség előállítására alkalmazott induktor karja kihajtható, a készülék tartozéka a könnyen cserélhető hosszan tartó telep is. A doboz belső részén a felhasználó ország nyelvén szembeötlő feliratok vannak, például "Az ellenség lehallgat", szabvány betűző abc. Bizonyos készülékekbe Morze-billentyűt is elhelyeztek.
A tábori telefonokat félkatonai szervek és mások is használtak, például vízügy.
Működésük [szerkesztés]
A készülékeket egy szigetelt vezetékkel kell összekötni, az áramkört a készülékek földelésével zárják. A készülékek vagy egymással vannak összeköttetésben, vagy telefonközpontba csatlakoztatják. Bizonyos központok félautomata rendszerben is képesek üzemeltetni a készülékeket. Ez esetben a táborban lévő felhasználó az induktorával jelez, a kezelő belép és a hálózatba bekötött bármely készüléket kapcsolhatja, akár automata hálózatba is. A tábori készülék egy hívószámmal is rendelkezik. Ezek a bizonyos központok automatikusan kapcsolják a tábori készüléket, csak tárcsázni kell a megfelelő számot. Más központoknak marad a kézi kapcsolás.
A tábori telefonokat békeidőben a mobil telefonok kiszorították.
