Ugrás a tartalomhoz

Szórád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 14., 01:59-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)

A Szórád[1] szláv eredetű régi magyar személynév. A Szent István korában Magyarországra érkezett lengyel hitvallónak, Remete Szent Andrásnak az eredeti, latinosan Zoeardus formában írt nevéből ered.[2] III. Béla király jegyzője szerint Árpád fejedelem egyik vezérének neve, utónévként innen újították fel a 19. században.[forrás?]

Rokon nevek

  • Szalárd:[1] szláv eredetű régi magyar személynév, valószínűleg összefügg a Szórád, Zoárd, Zuárd nevekkel.[3]
  • Szólát:[1] a Szórád régi magyar alakváltozata.[2]
  • Zoárd:[1] régi magyar személynév, valószínűleg a Szórád alakváltozata. Női párja: Zoárda.[4]
  • Zuárd:[1] a Zoárd alakváltozata.[5]

Gyakorisága

Az 1990-es években a Szórád, Szólát, Szalárd, Zoárd és Zuárd egyaránt szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb férfinév között.[2][6][7]

Névnapok

Szórád, Szólát

Szalárd

Zoárd, Zuárd

Híres Szórádok, Szólátok, Szalárdok, Zoárdok, Zuárdok

Szórádok, Szólátok, Szalárdok, Zoárdok, Zuárdok az irodalomban

Kisfaludy Károly egyik balladájának címe Zuárd

Karczag György Zúgó nyilak című regényében Zoárdnak hívják az egyik vitézt, aki a muhi csatában a főszereplő, Ernye fegyverhordozója lett

Lázár Ervin A Négyszögletű Kerek Erdő regényének egyik szereplője Nagy Zoárd

Jegyzetek

  1. a b c d e A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. a b c d e Ladó-Bíró, 114. old.
  3. a b Ladó-Bíró, 111. old.
  4. a b c d Ladó-Bíró, 130. old.
  5. Ladó-Bíró, 131. old.
  6. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  7. http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv

Források

További információk