Szórád
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Szórád[1] szláv eredetű régi magyar személynév. A Szent István korában Magyarországra érkezett lengyel hitvallónak, Remete Szent Andrásnak az eredeti, latinosan Zoeardus formában írt nevéből ered.[2] III. Béla király jegyzője szerint Árpád fejedelem egyik vezérének neve, utónévként innen újították fel a 19.században.[forrás?]
Rokon nevek [szerkesztés]
- Szalárd [1]: szláv eredetű régi magyar személynév, valószínűleg összefügg a Szórád, Zoárd, Zuárd nevekkel.[3]
- Szólát [1]: a Szórád régi magyar alakváltozata.[2]
- Zoárd [1]: régi magyar személynév, valószínűleg a Szórád alakváltozata.[4]
- Zuárd [1]: a Zoárd alakváltozata.[5]
Gyakorisága [szerkesztés]
Az 1990-es években a Szórád, Szólát, Szalárd, Zoárd és Zuárd egyaránt szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb férfi név között.[2][6][7]
Névnapok [szerkesztés]
Szórád, Szólát
Szalárd
Zoárd, Zuárd
- július 17.[4]
- december 3.[4]
- december 30.[4]
Híres Szórádok, Szólátok, Szalárdok, Zoárdok, Zuárdok [szerkesztés]
- Geőcze Zoárd magyar matematikus
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d e A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ^ a b c d e Ladó-Bíró, 114. old.
- ^ a b Ladó-Bíró, 111. old.
- ^ a b c d Ladó-Bíró, 130. old.
- ↑ Ladó-Bíró, 131. old.
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv
Ajánlott irodalom [szerkesztés]
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által alkalmazott utónév-engedélyezési alapelvek (Hozzáférés 2010. augusztus 20.)
Források [szerkesztés]
- Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó, 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke (Hozzáférés: 2011. május 1.)
