Széljáró Balladás
| Széljáró Balladás | |
| Információk | |
| Eredet | Magyarország |
| Aktív évek | 2000 - |
| Műfaj | Énekelt vers Ballada folk |
| Kiadó | Arénashow, Bíró Zoltán, Széljáró Balladás, Vas László |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Széljáró Balladás egy együttes, amit 2000-ben alapítottak Kiskunfélegyházán.
Története
Az 1998-ban egyszemélyes vállalkozásnak indult, ma már öt tagot számláló együttes művészeti vezetője Vas László, aki a Félegyházi Táncszínház alapító tagja, zenei rendezője, szereplője. Szülővárosa, Kiskunfélegyháza komolyzenei és hagyományőrző művészeti palettáját bővítő szándékkal indította el a helyi pódium, színházi előadó-művészeti ágat, énekes, hangszeres tehetségek felkutatásával, tanításukkal, összefogásukkal. Az együttes sokáig „Vas László és Barátai” elnevezéssel volt ismert, 2010 őszén azonban elérkezett az idő, hogy egy új, összetartozásukat, munkájukat és érzésvilágukat kifejezőbb, Széljáró Balladás megnevezéssel lépjenek közönség elé. Akusztikus hangszerekkel, élő játékkal alakították ki profiljukat, a tagokban az alkotás és közvetítés vágya mellett a közös szándék az együtt zenélés öröme. Repertoárjukban saját szerzemények, népzenei elemekkel fűszerezett világzene és klasszikus irodalmi alkotások megzenésítése szerepelnek, arra törekedve, hogy egyéni stílusban, a hagyományosat ötvözve az újjal, a balladai stílust felhasználva a rájuk jellemző módon szólaljanak meg.
Tagjai és hangszereik
- Dávid Orsolya: ének
- Pázmándi Judit: ének, hegedű
- Vas László: 6 és 12 húros akusztikus gitár, hosszú furulya, doromb, tekerőlant, ének
- Fekete Benő: akusztikus gitár
- Süveges Szilárd: akusztikus basszusgitár
- Hegyi Bence: percussions
Ex tagok
- Nagyapáti Anita: akusztikus basszusgitár, ének
- Sövény Tibor: akusztikus gitár
- Molnár István: cajon, darbuka
Munkáik
Ballada, költészet és zene:
Népzenei átdolgozások (modern folk), magyar költők megzenésített versei, saját szerzemények.
Színház:
- Vándorcirkusz című zenés mű. A kortárs darab keretét egy kisnovella adja, tizenkét dalbetéttel színesítve. Maga a történet szürreális, meditatív, cselekménye is több szálon fut. Egy vándorcirkusz társulat tagjainak emberi vonásain, karakterein, érzelmein, valamint a főhős alkoholista kötéltáncos átélt, vagy pillanatnyi élethelyzetein, motivációin visszatükröződnek a bennünket körülvevő világ torz, vagy kontúrral meghúzott élei. A másfél órás műben a szerzők emléket állítanak azoknak is, akik már nincsenek: a barátoknak, tájnak, szülővárosnak, a kocsmáknak, természetnek, egykori jókedvű vagy bús baráti együttléteknek. Zene: Vas László, szöveg: Málik Béla.
- "Így mesélte öregapám" Betyárvilág-betyárélet című zenés előadás a XIX. századi híres - hírhedt alföldi betyárok életét, mutatja be elhíresült rabló betyárok tragikus-tragikomikus történeteivel, az őket üldöző Ráday-korszak kegyetlen világát is elmesélve. A produkcióban a próza mellett elhangzanak többek között a Rózsa Sándor, Bogár Imre, Patkó Bandi, Csehó Pista és más kegyetlenkedő betyárokról szóló balladák, vidám és lírai feldolgozásban. A Széljáró Balladás hangszerelése ötvözi a népi és a modern korunk zenei elemeit. A zenei darab üzenetében ott rejlik mai korunk világa is, hiszen az ember alaptulajdonságai időtől, korszakoktól függetlenek, állandók.
Lemezek
- Duhaj gyerek vagyok (2010)
- Pásztorlélek (2014)
- A mi Petőfink (2018)
Elismerések
"Kiskunfélegyháza kulturális életében betöltött szerepükért, magas művészi színvonalat képviselő előadásaikért, közösségteremtő és hagyományőrző tevékenységük elismeréséért" - kitüntető oklevél
