Szurok

Fakátrány

La Brea kátránytó (USA)

A szurok vagy kátrány gyantaszerű fekete anyag, mely a kőszén és gyanta illó részeinek lepárlása után marad vissza; a világosabb szurkot a fenyőgyanta párolása útján állítják elő. Az anyag nehezen forralható és lehűléskor merevvé válik: a szilárdnak tűnő szobahőmérsékletű szurok valójában azonban folyadék, amelynek a viszkozitása százmilliárdszor nagyobb a víznél.

Néha összetévesztik a kátránnyal az aszfaltot illetve a bitument, ami egy hasonló fekete termo-plasztik anyag, amit a szén frakcionált desztillációjával kapnak.

„	Monda azért Isten Noénak: Minden testnek vége elérkezett előttem, mivelhogy a föld erőszakoskodással telt meg általok: és ímé elvesztem őket a földdel egybe. Csinálj magadnak bárkát gófer fából, rekesztékeket csinálj a bárkában, és szurkozd meg belől és kivűl szurokkal.”	”
– Mózes I könyve 6. fejezet, 13–14. vers

Kátrány

Kátránylerakódás az emberi tüdőben

A kátrány folyékony olaj, amelyet részben ásványi, részben növényi anyagokból állítanak elő. Fából is állítanak elő kátrányt, ami a fa száraz lepárlásának egyik mellékterméke. A kátrány lepárlásával kátrányolajat és fekete szurkot lehet előállítani.

A kőszén vegyipari felhasználása a 20. századtól jellemző. A kőszénből 1200–1300 °C-on, anaerób körülmények közötti lepárolva koksz, kamragáz és kőszénkátrány keletkezik. A kőszénkátrányból élelmiszerszínezék (E129 jelű Allura Red AC), mesterséges aromák, festékek (anilin), samponok, olajok és krémek, pikkelysömör elleni gyógyszerek készülnek.

Habár a kátrány nincs jelen a dohányban, a dohány égése során azonban jelentős mennyiség keletkezik. Egyetlen cigaretta égése során mintegy 2 liter füst keletkezik. A dohányfüstből mintegy 70%-ban kátrány rakódik le a tüdőben, ezért egy átlagos dohányos tüdejébe 10 év alatt 1 kg kátrány jut be.

Lásd még

• Policiklusos aromás szénhidrogének

Források

• A Pallas nagy lexikona
• Aszfalt

Külső hivatkozás

• A szurok folyadék voltát szemléltető ausztrál kísérlet (angolul)
• A kőszénkátrány csodái