Szoszva

Szoszva
A folyó az azonos nevű Szoszva településnél. 2008. nyár
Közigazgatás
Országok	Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz	635 km
Vízgyűjtő terület	24 700 km²
Forrás	Északi-Urál
é. sz. 60° 07′ 43″, k. h. 59° 07′ 36″60.128549, 59.126792
Torkolat	Tavda (A Lozva folyóval egyesül.)
é. sz. 59° 32′ 59″, k. h. 62° 20′ 04″59.549722222222, 62.334444444444
A Wikimédia Commons tartalmaz Szoszva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Szoszva (oroszul: Сосьва) folyó Nyugat-Szibériában, Oroszország Szverdlovszki területén. Az Ob vízrendszeréhez tartozik, a Szoszva és a Lozva egyesülésével keletkezik a Tavda, a Tobol bal oldali mellékfolyója.

Hossza: 635 km, vízgyűjtő területe: 24 700 km², évi közepes vízhozama: 113 m³/s (a torkolattól 140 km-re).

Az Északi-Urál keleti lejtőin, a Szverdlovszki terület északnyugati határán ered. Nagyobb részt délkelet felé folyik, Ljala nevű mellékfolyójának torkolata után északkeleti irányba fordul, így éri el a Szoszvát.

A folyó főleg hóolvadékból táplálkozik. November elejétől áprilisig befagy. A torkolattól 333 km-en át hajózható.

Felső szakaszának vidékén, 78,2 ezer hektáron természetvédelmi terület létesült (Gyenyezskin Kameny, Денежкин камень).

Mellékfolyói

Jelentősebb, jobb oldali mellékfolyói az Urál keleti lejtőin erednek, partjaikra ipari városok települtek.

• A Vagran völgyében, Szeverouralszktól északra bauxitot bányásznak és azt a városban dolgozzák fel.
• A Turja partján épült Krasznoturjinszk város alumíniumkohászatáról nevezetes (Bogoszlovszk)
• A Kakva folyó torkolata közelében fekszik Szerov, a körzet fémipari központja, ahol többek között kohászati kombinát és vasötvözetgyár működik.
• Lalja

Közvetlenül a Szoszva partján nincs nagyobb város, jelentősebb helység a folyó nevét viselő Szoszva település.

Források

• Nagy szovjet enciklopédia (orosz nyelven). Hozzáférés ideje: 2010. július 12. 
• Gyenyezskin kameny természetvédelmi terület (orosz nyelven). [2008. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 21.)