Szinnyei Otmár
| Szinnyei Otmár | |
| Született | Ferber Otmár János 1859. május 15. Pozsony |
| Elhunyt | 1904. február 5. (44 évesen) Budapest |
| Szülei | Szinnyei József |
| Foglalkozása | író |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szinnyei Otmár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szinnyei Otmár, Ferber Otmár János,[1] névváltozat: Ottmár (Pozsony, 1859. május 15. – Budapest, Ferencváros, 1904. február 5.)[2] a budapesti Első Hazai Takarékpénztár-egyesület titkára.
Élete[szerkesztés]
Id. Szinnyei József és gancsházi Gancs Klementina fia. Szüleivel 1869-ben Pestre költözött és a IV. kerületi reáliskolában tanult, majd a Röser Miklós nyilvános felsőbb kereskedelmi iskolájában folytatta tanulmányait és 1875-ben tett érettségi vizsgát. 1875. augusztus 1-től 1876. május 31-ig a «North British and Mercantil biztosító társaság»-nál gyakornok, 1876. június 1-től 1877. január 31-ig a «Duna» biztosító társaságnál segédhivatalnok volt. 1877. december 28-án számviteltani vizsgálatot tett és azon év február 1-jétől 1878. július 3-áig a magyar királyi igazságügyi minisztérium számvevőségének könyvelési osztályában mint napidíjas, 1879. március 4-étől 1880. február 8-áig a magyar királyi pénzügyminisztériumi adó- és jövedéki számvevőségnél mint gyakornok működött; azon évben a budapesti Első Hazai Takarékpénztár-Egyesület szolgálatába lépett és 1894. november 8-ától a levelezési osztály főnökeként dolgozott. 1895. február 9-én titkár lett. Nyelvismeretei: német, francia, angol, olasz, spanyol, norvég és svéd. Halálát tüdővész okozta. Temetése 1904. február hó 7-én délután fél 4 órakor ment végre a római katolikus egyház szertartása szerint.
Írásai[szerkesztés]
Cikkei A Honban (1879. 31. sz. Levél Asztrakánból. Turkoly Sámuel levele ápr. 1725. és életrajzára vonatkozó adatok); a Vasárnapi Ujságban (1879. 18. sz. Browne Eduard utazása Magyarországban 1669-től 1671-ig: Browne cikkei Magyarországról. Corvina-könyvtár); a Pesti Naplóban (1891. 209., Tengerre magyar! 223. Fiume és Tersatto, esti k. 226-229. Az Adrián, 234., 235. Zkerdától Záráig, 239-241. sz. Zára); a kolozsvári Ellenzékben (1892. 123., 124. sz. Zárától Trauig, 140., 141. sz. Trau).
Munkái[szerkesztés]
- Worse kapitány. Regény. Írta Kielland L. Sándor. Norvég eredetiből ford. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. Bpest, 1889.
- Magyar lobogó alatt az Adrián. Írta... A képeket rajzolta Györök Leó. Uo. 1892.
- A levélbélyeg-gyűjtők első hazai egyesülete tízéves működésének történeti ismertetése. Uo. 1894.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 13566/1868. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1868. év 2. oldal 16. sor
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 347/1904. folyószáma alatt.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Alkotmány, 1904. február 7. / 33. szám, 7. old.