Sziki cickafark
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Achillea aspleniifolia Vent. 1803 | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sziki cickafark témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sziki cickafark témájú kategóriát. |
A sziki cickafark (Achillea aspleniifolia) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe sorolt őszirózsafélék (Asteraceae) családjának őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjában .
Elnevezése
Származása, elterjedése
A Kárpát-medencében endemikus, ú.n. pannon flóraelem.[1] A Nagyalföldön meglehetősen gyakori (Bokortanya).
Megjelenése, felépítése
Merev, felálló, szögletes szára a vízellátástól függően 20–80 cm magasra nő.
Szórtan álló, lándzsa alakú levelei nagyon mélyen, sok hasábra szeldeltek, a levélkék széle fűrészes (Növényhatározó). Levélszárnyai karéjosak vagy hasogatottak, tojásdad vagy hosszúkás cimpákkal.
Megdörzsölve szára és levele is a fehér virágú cickafark fajokéhoz hasonló, erős illatot áraszt (Növényhatározó), de mind a közönséges, mind a mezei cickafarkénál kevesebb hatóanyagot tartalmaz (Bokortanya). Nem mérgező.
Gyökérzete tarack, amiről intenzíven sarjad (Növényhatározó).
Sátorozó virágzata sok kis csöves és nyelves virágból áll (Növényhatározó). Virágának színe a talajtól függően a sötétbordós-lilástól a halvány rózsaszínig változó: kiszáradó sziken sötétebb, a nedves élőhelyeken világos (Botta, 1987). Nagyon ritkán feltűnnek fehér virágú egyedei is (Bokortanya).
Termése kaszat.[1]
Életmódja, termőhelye
Évelő. Nem csupán nedves szikeseken[2][3] jelenik meg, de egyéb üde gyepekben, sőt, mocsárréteken is. A szikesek közül a kevésbé sós talajú szoloncsákokon nő; a legjobban a kissé meszes talajokon érzi magát.
- A szikes és sziktelen területek határzónájára[4] jellemző cickórós szikes puszta (Achilleo-Festucetum pseudovinae) növénytársulás egyik karakterfaja;[5]
- a főleg a Velencei-tótól délre jellemző pitypangos sziki sásrét (Taraxaco bessarabicae-Caricetum distantis) növénytársulás jellegfaja;
- nő a meszes talajú kékperjés réteken (Succiso-Molinietum hungaricae)is.[6]
Ivartalanul szaporodva szobányi méretű foltokká is nőhet. Főleg a szárazabb élőhelyeken más növényeket teljesen kiszoríthat maga mellől.
Május–júniustól szeptember–októberig folyamatosan nyílik.
Felhasználása
Hosszú virágzása miatt kertekben az évelőágyak nyári dísze lehet. Nedvesebb talajon vezérnövényként kisebb csoportokba, szárazabb részeken párnanövénynek ültethető (Botta, 1987).
Jegyzetek
- ↑ a b Első Magyar Dendeócse Társaság: Sziki cickafark. [2016. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 3.)
- ↑ Nyugat-magyarországi Egyetem: Alkalmazott növénytan, 12. előadás
- ↑ Tauber Tamás: Társulások Magyarországon
- ↑ Zalatnai Márta, 2008: Alföldi gyeptársulások határainak szerkezete és kapcsolata edafikus háttértényezőkkel. Doktori értekezés, Szegedi Tudományegyetem.
- ↑ Molnár Zsolt: A hazai szikes növényzet magyar nyelvű tudományos szakszókincsének változása az elmúlt másfél évszázadban. Kanitzia 18:29–52., Szombathely, 2011. [2016. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 3.)
- ↑ 12.1.1.2. Meszes talajú kékperjés rét (Succiso-Molinietum hungaricae /Komlódi 1958/ Soó 1969)
Források
- Botta, 1987: Botta Pál, 1987: 88 színes oldal a vízi- és a mocsári növényekről. Mezőgazdasági, Budapest. 88 oldal. ISBN 963 232 412 9
- Növényhatározó: Növényhatározó: Sziki cickafark[halott link]
- Bokortanya: Élő bokortanyák: Sziki cickafark
