Szerkesztővita:Bíró Dávid/próbalap
Új téma nyitása| Bíró Endre Miklós, N. A. Bíró | |
[[Fájl: | |
| Bíró Endre 1947-ben | |
| Született | 1919. április 22. Budapest |
| Elhunyt | 1988. június 13. (69 évesen) Velem |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Gedő Ilka |
| Foglalkozása | biokémikus |
| Kitüntetései | MTA Elnöki Jutalom, 1966, Akadémiai Díj, 1977, A Magyar Népköztársaság Csillagrendje, 1988 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bíró Endre (Budapest, 1919. április 22. – Budapest, 1988. június 13.) biokémikus, a biológiai tudományok kandidátusa (1955), doktora (1967), Akadémiai Díj (1977).
Tudományos pályája[szerkesztés]
A szegedi egyetemen fizika-kémia szakos tanári oklevelet szerzett. 1941-ben kísérleti fizikából beadott pályaművét ("Az Avogadro féle szám meghatározása emusiók vizsgálatából") az egyetem elismerő oklevéllel tűntette ki. 1942 júniusában szerves kémiából és kísérleti fizikából doktorált a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen. 1942-1944-ben munkaszolgálatos. 1944 nyarán az erdélyi frontról megszökött, majd 1944-1945-ben Bukarestben élt.
1945-ben már Szent-Györgyi Albert által vezetett, újonnan megalakult pesti Biokémiai Tanszéken dolgozik. 1955-ben biológiai tudományok kandidátusa lett. 1967-ban biológiai tudományok doktora fokozatot szerzett. 1953-ig a Budapesti Orvosi Vegytani Intézetben dolgozott. [1] 1953-ban kapott megbízást az ELTE TTK Állatbiokémiai Tanszékének szervezésére. Néhány év múlva az ELTE Származás- és Örökléstani Tanszékének keretein belül alapíthatott önálló csoportot.
Az ELTE TTK Biokémiai Tanszéke az izomfehérjék biokémiájával, az izom-összehúzódás biológiájával foglalkozott. A miozin szerkezetének vizsgálatában nemzetközileg is elismert jelentős eredményeket ért el. A Biokémiai Csoport, majd Tanszék munkássága Bíró Endre izombiokémiai kutatásai köré szerveződött. Bíró Endre egyik legkiemelkedőbb tudományos eredményét Szent-Györgyi Andrással közösen, 1949-ben publikálta. Megállapították, hogy a miozin Mg-ATP-áz aktivitása az aktinnal fokozható. Bíró Endre és iskolája a mai szigorú mértékkel véve is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, és jelentősen hozzájárult a magyar biokémiai kutatás jó hírnevéhez a világban.
Bíró Endre érdeklődési köre nemcsak a természettudományokra terjedt ki. Tagja volt a Szabó Lajos körül kialakult művészekből és tudósokból álló értelmiségi körnek. 1946 és 1949 között résztvevője volt Hamvas Béla, Szabó Lajos és Tábor Béla vezette ún. „csütörtöki beszélgetések”-nek. James Joyce Finnegans Wake-jéből készült fordításait a jugoszláviai Híd 1964-ben, a párizsi Magyar Műhely pedig 1973-ban közölte. Ez a fordítás jelentős befolyást gyakorolt a posztmodern magyar prózára.
Fontosabb munkái[szerkesztés]
Nitro- és dimethylglyoxim-kobalti komplexek fényelnyelése, doktori értekezés (Szeged, 1942); Biro, N. A. and A. Szent-Györgyi Jun. "Observations on the oxidation of succinic acid" Hungarica Acta Physiologica (1947); Biro, N. A. and A. Szent-Györgyi "Observations on washed muscle." Hungarica Acta Physiologica (1947). Bíró, N. A. and Szent-Györgyi, A. G. "The effect of actin and physico-chemical changes on the myosin ATPase system and on washed muscle" Hungarica Acta Physiologica (1949); Az izomfehérjék biokémiája a mechanokémiai kapcsolat szempontjából, kandidátusi értekezés, 1967, A miozin molekuláris anatómiája, (Budapest, 1969); A harántcsikolt izom működésének szabályozása (Budapest, 1974); Az atkin-miozin típusú citoszkeletális fehérje-komplexum (A biológia aktuális problémái) (Budapest, 1981);
Tankönyvek és fordítások[szerkesztés]
• Bíró Endre: A gyógyszeripar, Budapest, Országos Neveléstudományi Intézet, 1949 • Biró Endre, Guba Ferenc: Életvegytan, Budapest, Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat, 1950 • Bíró Endre: A modern biokémia alapkérdései, Budapest, Gondolat, 1962 • Bíró Endre: Biokémia, Budapest, Tankönyvkiadó, 1972, egyetemi jegyzet, 2. kiad. jav. utánny.
Irodalom[szerkesztés]
• "In memoriam B.E. professzor" Bárány Mihály, Mühlrad András, Prágay Dezső, Fábián Ferenc, Jancsó Ágnes és Gráf László emlékezései. - Berger István rabbi búcsúztatója (Biokémia, 1989) • Bíró Endre (1919-1988) http://bio.elte.hu/Mkts/Biro_E/BiroEndre.pdf • http://biokemia.elte.hu/tortenet/a_tanszek_tortenete
- ↑ Az Orvosi Vegytani Intézet 1949 szeptemberében Straub F. Brunó irányításával kezdte meg az orvosi kémia oktatását, a korábbi Biokémiai Intézet egyes oktatóival, valamint újonnan felvett orvosokkal, vegyészekkel a Trefort kertben a Puskin utca 9-ben. Visszaemlékezések alapján Bíró Endre, Bölöny Erzsébet, Dénes Géza, Feuer György, Gárdos György, Garzó Tamás, Guba Ferenc, Prágay Dezső, Szára István, Székely Mária, Szőnyi Zsuzsa, Ullmann Ágnes voltak az “első” orvosi kémia oktatók. http://semmelweis.hu/orvosi-vegytan/tortenet/
- ↑ A tanszéket a Művelődési Minisztérium néhány év múlva megszüntette és helyette a Származás és Örökléstani Tanszék keretein belül egy kis Biokémiai Csoportot hozott létre. Kezdetben a Csoportnak csak két teljes állású alkalmazottja volt: Bíró Endre és a kezdő diplomás Nagy Béla. Nagy Béla Egyesült Államokba történő távozása után 1957-ben Mühlrád András csatlakozott a Csoporthoz. 1962-től indult el a személyi állomány gyarapodása. Kelemen Gabriella, Bálint Miklós, Fábián Ferenc és Hegyi György csatlakoztak a csoporthoz. Az akkoriban igen szegényes felszereltségen sokat javított Bíró Endre találékonysága. Az ő szabadalmi eljárása alapján kezdte gyártani a MOM az első magyar ultraibolya tartományban is működő fotométert, az UVIFOT-ot. /A Biokémiai Csoport 1968-ban vált függetlenné a Származás és Örökléstani Tanszéktől és költözött a csoportnak otthont adó szűk területhez képest tágas Puskin utca 3. sz. alatti földszinti és alagsori helységekbe. A régen várt eseményt a tanszék akkori dolgozói és diákjai lelkesen ünnepelték http://biokemia.elte.hu/tortenet/a_tanszek_tortenete