Szerkesztő:Raziel/Laboratórium/Portál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
szerkesztés  

A képregényművészet portálja

szerkesztés  

Ajánlott cikk

A Persepolis magyar nyelvű kiadásának borítója
A Persepolis magyar nyelvű kiadásának borítója

A Persepolis Marjane Satrapi grafikus memoárja, mely eredetileg négy kötetben jelent meg a L’Association kiadásában 2000 és 2003 között. A mű történetében Satrapi az 1970-es és 1980-as években szülőhazájában, Iránban töltött gyermekéveinek, Európában töltött serdülőéveinek, valamint – miután szülőhazájába visszatért – iráni éveinek eseményeit örökíti meg. Bár a Persepolist kritikusai és elemzői önéletrajzi műként tartják számon, Satrapi többször is kijelentette, hogy műve nem tekinthető teljesen hiteles történelmi dokumentációnak. A történetben valójában csak saját életét használta fel arra, hogy a nyugati világnak bemutasson egy másik képet is Iránról, melyről számos félreértés és tévhit kering.

A Persepolis az európai képregény egyik legjelentősebb önéletrajzi ihletésű alkotása, mely igen gyorsan népszerűvé vált az olvasók, és elismertté a kritikusok és elemzők körében. A művet számos nyelvre lefordították és több nemzeti és nemzetközi díjat is elnyert. A Persepolis, illetve annak bizonyos motívumai több egyetemi tanulmány és publikáció tárgya. A mű egyes oktatási intézmények tantervében, illetve kurzusaiban is szerepel mint olyan alkotás, mely liberális nézőpontból mutatja be a muszlim kulturális hagyományokat, illetve Iránt. A nyugati világban, elsősorban Európában és Észak-Amerikában elért sikereivel szemben Satrapi képregénye, illetve annak 2007-es filmadaptációja igen vitatott a Közel-Keleten, ahol hivatalosan elítélik és Irán-ellenesnek tekintik.

szerkesztés  

Tudtad?

Tudtad-e, hogy…

szerkesztés  

Öt mondatban

A szuperhős az amerikai képregény egyik domináns szereplőtípusa. Az ebbe a kategóriába sorolt kitalált szereplők általában ember- vagy természetfeletti képességekkel rendelkeznek, melyet a jó érdekében használnak fel. A kutatók általában a szereplőtípus első képviselőjének, a műfaj jellemző elemeinek megteremtőjének az 1938-ban feltűnt Supermant tekintik. Mike Benton The Comic Book in America: An Illustrated History című könyvében mellett Batmant, Marvel Kapitányt, Amerika Kapitányt, Gumiembert, Wonder Womant és Pókembert nevezi meg, mint az amerikai képregény történetének legnagyobb hatású szuperhőseit. A valódi személyazonosságukat álarc mögé rejtő igazságtevők történetei az 1930-as és 1940-es években élték virágkorukat, de az 1960-as évektől kezdődően a mai napig az amerikai képregénypiac domináns és vezető szereplői.

szerkesztés  

Kiválasztott kép



Art Spiegelman, a Maus és az In the Shadow of No Towers című képregények alkotója 2008-ban
szerkesztés  

Aktuális

szerkesztés  

Ezen a napon

  • 117 éve, 1907-ben született Carlo Cossio, olasz képregényrajzoló.
  • 112 éve, 1912-ben született Tony Weare, brit képregényrajzoló.
  • 102 éve, 1922-ben született Jerry Robinson, amerikai képregényrajzoló.
szerkesztés  

Valami