Szerkesztő:Kreamar/Heinrich von Brühl
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
Heinrich von Brühl (magyarosan Brühl Henrik gróf; (Gangloffsömmern, Németország, 1700. augusztus 13. - Drezda, Németország, 1763. október 28.) III. Ágost szász választófejedelem és lengyel király miniszterelnöke, a 18. század egyik legnagyobb könyvgyűjtője. 62.000 kötetet tartalmazó könyvtárát Xavier szász herceg vásárolta meg a drezdai királyi könyytár részére.
Családja[szerkesztés]
- Unokák: Carl von Brühl, Marie von Brühl....
- Dédunokák: Konstancja Potocka, Leo Thun, Włodzimierz Potocki,...
- Gyermekek: Hans Moritz Brühl, Alois Friedrich von Brühl,...
- Szülők: Erdmuth Sophie von der Heide
Életpályája[szerkesztés]
Már II.Ágost kegyét is birta, úgy, hogy 1719 óta a legjövedelmezőbb állásokhoz jutott. Hatalmának tetőpontjára III. Ágost uralkodása (1733—63) alatt emelkedett. Ő segítette a lengyel trónra, és ő szerzett neki pénzt, ha kellett, bármi úton-módon; ezért nyerte el az ország főbb hivatalait. 1737-ben grófi rangra is emelték. Az ország ügyeit korlátlan hatalommal vezette és az állam adósságát 100 millió tallérral növelte.[1]
III. Ágostról köztudott volt, hogy inkább a kényelem és a szórakozás érdekelte, semmmint az államügyek. A művészetek e jelentős pártfogója Szászország és Lengyelország igazgatását főtanácsadójára, Heinrich von Brühlre bízta, aki viszont a lengyel közigazgatást főként a nagyhatalmú Czartoryski családra bízta.[2]03
II. Frigyes porosz király megvetésével sújtotta, amiért a bosszús Brühl urát arra birta, hogy a második sziléziai háborúban Ausztria pártjára álljon. E politikát Szászország nagyon megkeserülte. Frigyes 1756 augusztusában megszállta az országot, mire Brühl Lengyelországba menekült, ahonnan csak a hubertusburgi béke után (1763 március) tért vissza Drezdába. A király halála után Brühl hivatalát letette. Három héttel rá meghalt. Brühlt csakis halála mentette meg a megérdemelt büntetéstől: kiderült ugyanis, hogy az országot 5 millió tallérral rövidítette meg. A kormány mindamellett a pert beszüntette, úgyhogy a nagy vagyont Brühl fiai örökölték.
Műgyűjtőként[szerkesztés]
Brühl órákat, csipkéket, papucsokat és parókákat gyűjtött. [3]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
[[Kategória:1700-ban született személyek]] [[Kategória:1763-ban elhunyt személyek]]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Józef Ignacy Kraszewski: Brühl gróf. (Európa, Budapest, 1965, ford.:Kerényi Grácia