Szerkesztő:Bdamokos/Saját

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

{{Irányelv|1=WP:SAJÁT}}

A Wikipédia nem helye a saját kutatómunka publikálásának, mint amilyenek az "új" elméletek. Ne használd ingyenes tudományos fórumnak, vagy el nem fogadott cikkek publikálási helyének. Az ilyen szándékúnak tűnő cikkeket esetleg törölhetjük.

A Wikipédia nem elsődleges forrás. A fő téma nem az eddig tudományosan fel nem dolgozott vagy ismeretlen tények precíz analízise és vizsgálata. A Wikipédia egy másodlagos forrás (olyan, mely elemzi, összehasonlítja, értékeli és/vagy szintetizálja az elsődleges forrásokat) vagy harmadlagos forrás (ami általánosítja a már létező kutatási anyagokat vagy az adott témához kapcsolódó szűkebb témákban már elkészült másodlagos forrásokat). Ezzel összefüggésben, kivételes esetektől eltekintve, a Wikipédia szócikkek összefoglalók és nem esszék .

Az angol Wikipédia levelezőlistán Jimbo Wales azt írta:

  • Ha egy nézőpontot a többség elfogad, akkor könnyű általánosan elfogadott forrásokból felépíteni a cikket.
  • Ha egy nézőpontot egy jelentős [taglétszámú] kisebbség támogat, akkor meg lehet találni a jellemző szerzők forrásait (de a cikknek az esetleges ellentmondásokat anélkül kell leírnia, hogy bárkinek is "az oldalára állna").
  • Ha egy nézőpontot egy nagyon kis létszámú kisebbség (vagy akár csak pár ember) támogat akkor az nem való a Wikipédiába (talán csak lábjegyzetként a már létező szócikkekbe), függetlenül attól, hogy igaz-e vagy nem, be tudod-e bizonyítani vagy nem (általában az ilyen kérdéseket a vitalapokon lehet felvetni vagy lábjegyzetként leírni).

Az elméletek esetén:

  1. Tartalmazzon közismert elveket, vagy
  2. Tartalmazzon olyan ismert és közismerten elfogadott elképzeléseket és "közmegegyezést" amire az elmélet épül.
  3. Az egyéni elméletek esetén (vagyis azok, melyeket maga a szerkesztő talált ki) ezek vagy a Szavazás törlésről lapra kerülnek (azért, mert "ellenőrizhetetlenek" és nem azért, mert hamisak) vagy pedig egyszerűen kiszerkesztődnek a cikkből.

Az alábbiak nem kivételek:

  1. Olyan érvek használata melyekre nagyon kevés vagy semmi bizonyíték nincs;
  2. Olyan érvek használata melyek ellentmondanak már elfogadott feltételeknek, magyarázatoknak vagy megoldásoknak;
  3. Olyan kutatási eredmények használata melyek eredményeinek megismétlése nem lehetséges; vagy
  4. Olyan nézőpontok idézése melyek megsértik Occam borotvája elvét (vagyis hogy ha több lehetséges, elfogadható magyarázat létezik akkor azokból a legegyszerűbbet fogadjuk el).

Önmagad idézése[szerkesztés]

Ez az irányelv nem tiltja a speciális tudással rendelkező szerkesztőket abban hogy tudásukat a Wikipédiához adják, de megtiltja, hogy a saját tudásukra támaszkodjanak anélkül hogy a forrásaikat idéznék. Ha egy szerkesztő publikálta a kutatását egy megbízható kiadványban, akkor azt idézheti harmadik személyben írva és a semlegességi irányelvet betartva.

Publikált anyag nem publikált szintézise[szerkesztés]

A szerkesztők gyakran abba a hibába esnek, hogy azt gondolják, ha A-t és B-t is egy megbízható forrás állítja, akkor A és B egyesíthető egy cikkben C állítás alátámasztására. Azonban ez eredeti kutatómunkának számítana. Az „A és B, ezért C” csak akkor elfogadható ha egy megbízható forrás közölte ezt az érvelést a szócikk tárgyával kapcsolatban.

Itt egy példa egy Wikipédia szócikkből, a nevek megváltoztatásával. A szócikk Jones-ról szólt:


Smith azt állítja hogy Jones plagiarizmust követett el a referenciák átvételével egy másik könyvből. Jones tagadja ezt és azt állítja, elfogadható akadémikus gyakorlat mások könyveinek felhasználása új források felkutatására.

Ennyi rendben is van. Ezután következik a publikált anyagok nem publikált szintézise. A következő anyagot ugyanebbe a szócikkbe írták közvetlen a fenti két mondat után:

Ha Jones állítása, hogy megnézte az eredeti forrásokat hamis, akkor ez ellentétes lenne a Chicago Manual of Style által ajánlott gyakorlattal, ami megköveteli a valóban felhasznált forrás idézését. A Chicago Manual of Style nem nevezi ennek a szabálynak a megsértését „plagiarizmusnak”. Helyette a plagiarizmus úgy van definiálva, mint egy forrás információinak, ötleteinek, szavainak vagy szerkezetének felhasználása azok idézése nélkül.

Ez az egész bekezdés új kutatásnak számít, mert a szerkesztő véleményét fejezi ki, miszerint a Chicago Manual of Style plagiarizmus definíciója szerint Jones nem követett el plagiarizmust. Hogy a fenti bekezdést jelen irányelvvel konzisztenssé tegyük, egy megbízható forrás kell, ami kifejezetten a Smith-Jones vitában foglal állást és ugyanezt a megállapítást teszi a Chicago Manual of Style-lal és a plagiarizmussal kapcsolatban. Másszóval, ezt az elemzést egy megbízható forrásnak publikálnia kell az adott témával kapcsolatban mielőtt azt a Wikipédiában egy szerkesztő leírhatja.

Kutatómunka a Wikipédián - ha mindenképp szükséges[szerkesztés]

Néha szükség lehet saját „minikutatásokra” a Wikipédiában is, ha például az elsődleges források tartalma elégtelen vagy egymásnak ellentmondanak, esetleg (pl. politika esetében) szükségképp szubjektívek. Ilyen esetben a cikkíró kénytelen a saját ismereteire és értelmezésére is hagyatkozni.

A „nem saját kutatómunka” kifejezés talán nem is igazán pontos. A lényege inkább az, hogy ha egy Wikipédia cikk saját kutatásokon alapul, akkor ezek a kutatások kövessék a tudományos megközelítést: követhető, elfogadott forrásokra épüljenek (ezek közé nem soroljuk be a webes társalgófórumokat, és webblogokat is csak ritkán), ne rúgják fel önkényesen a már létező ismereteket és paradigmákat és lexikonszerűen legyen a szócikk megfogalmazva. Továbbá: a vitatott részek lehetőleg a cikk végére kerüljenek, világosan legyenek megkülönböztetve a tényszerű és a vitás részek, továbbá az ellentmondó elméletek mindegyikét meg kell említenünk, akármennyire is nem értünk egyet azokkal; és lehetőleg ezek azonos súllyal szerepeljenek (pl. ha Görgey Artúrról írunk, lehetőleg ne egyetlen sort szenteljünk az árulását tagadó véleményeknek és 50 sort azoknak, melyek árulónak állítják őt, hanem, ha rendelkezünk ismeretekkel, tartsuk az érvek és ellenérvek mennyiségi és minőségi egyensúlyát). Lásd még semleges szemlélet. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy semmi biztosat nem írhatunk a cikkekbe, csak annyit, hogy ha (a nagyközönségen vagy akár csak a szűkebb tudományos közösségen belül) közismerten vitás témával foglalkozunk, akkor tartsuk a fenti irányelveket.

További irodalom angolul[szerkesztés]

Más lexikonok[szerkesztés]

Vannak lexikonok, melyek megengedik a saját kutatást, ilyen például a Wikinfo és az Everything2 (angol).