Szent Virgil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Virgil szobra a Salzburgi Székesegyháznál
Martin Häusle által tervezett ólomüveg ablakok a Liesing-i plébániatemplomban

Salzburgi Szent Virgil (Írország, 700 körül – Salzburg, 784. november 27.) neves kora középkori tudós volt, a Salzburgi egyházmegye szent püspöke és a Szent Péter kolostor apátja. Az első Salzburgi püspök, Szent Rupert utóda és tisztelője volt.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos művet hozott létre, azonban ezek nagy része halála után eltűnt.

Egyes feltételezések szerint Jeromos (Hieronimus), ill. Aethicus álnév alatt ő írta a Kozmográfiát, amelynek egyik oldalán Vékony Gábor régész-történész szerint a Kárpát-medencei rovás ábécéjének lejegyzése található, ezt Aethicus ábécéje néven ismeri a szakirodalom.[1]

Szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Heinrich Dopsch, Roswitha Juffinger (Hrsg.): Virgil von Salzburg, Missionar und Gelehrter. Beiträge des Internationalen Symposiums vom 21.–24. September 1984 in der Salzburger Residenz. Salzburger Landesregierung, Salzburg 1985.
  • Heinz Dopsch: Virgil(ius) von Salzburg. In: Bruno Steimer (Hrsg.): Lexikon der Heiligen und der Heiligenverehrung. 3. Personenteil: R – Z. Herder, Freiburg (Breisgau) 2003, ISBN 3-451-28193-7.
  • Thomas Forstner: Der heilige Virgil. In: Peter Pfister (Hrsg.): Ihr Freunde Gottes allzugleich. Heilige und Selige im Erzbistum München und Freising. Erzbischof Friedrich Kardinal Wetter zum 75. Geburtstag. Don Bosco-Verlag, München 2003, ISBN 3-7698-1405-3.
  • Franz Pagitz: Virgil als Bauherr der Salzburger Dome. In: Mitteilungen der Gesellschaft für Salzburger Landeskunde. 109, 1969, ISSN 0435-8279, S. 15–40.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vékony, Gábor (2004a): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története [The Relics, Relations and the History of the Szekely Script]. Budapest: Nap Kiadó. ISBN 963-9402-45-1, p. 232