Aethicus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Aethicus (gyakran hibásan Aethicus Ister[1]) egy fiktív útikönyv szerzője. Egy kora középkori szöveg, a Kozmográfia narrátora írta, hogy „a világ leírását” görögből fordította le.[forrás?] A bevezetés szerint a szöveg görög eredetijét egy Jeromos nevű szerző írta egy Aethicus nevű utazó beszámolója alapján. A későbbi kutatások szerint a név kitalált, és a szóbanforgó ókori görög élménybeszámoló soha nem létezett.

A Kozmográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kozmográfia egyik oldalán egy különleges ábécé található, amelyet a szakirodalom Aethicus ábécéje néven ismer.

A szerző és a mű idejének azonosítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1854-ben bebizonyították, hogy Szent Jeromos egyházatyának semmi köze a szöveghez, ennek következtében az is bizonyossá vált, hogy a görög eredeti sem létezhetett. Mindezek következménye, hogy a mű kétszeres fikciót tartalmaz: az „Aethicus”-tól származó részek ugyanattól a kora középkori szerzőtől valók, mint a „Jeromos”-tól származók.

Különböző magyarázatok léteznek:

  • Heinz Löwe feltételezése szerint a Kozmográfia Salzburgi Szent Virgiltől († 784) származik.[2]
  • Kurt Hillkowitz szerint 768-nál nem később jött létre, és egy Bajorországból származó ismeretlen szerző műve, aki Istriában élt.
  • Franz Brunhölzl szerint a 7. században keletkezett, és a szerző az aquileiai érsekség területén élt.[3]
  • Otto Prinz szerint a 8. század közepén keletkezett, és „Aethicus” a Frank Birodalomba érkezett bevándorló volt.[4]
  • Michael Herren feltételezte, hogy a szöveg nem sokkal 727 után keletkezett, az írója pedig eleinte a Frank Birodalomban, később Írországban és Angliában, végül Bobbioban élt. Szerinte a mű egy szatíra.[5]

Szövegkiadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Otto Prinz (szerk.): Die Kosmographie des Aethicus. Monumenta Germaniae Historica, München 1993 (Monumenta Germaniae Historica, Quellen zur Geistesgeschichte des Mittelalters Band 14), ISBN 3-88612-074-0
  • Michael Herren (szerk.): The cosmography of Aethicus Ister. Brepols, Turnhout 2011 (Publications of the Journal of Medieval Latin Nr. 8), ISBN 978-2-503-53577-7
  • Aethici Istrici Cosmographia ab Hieronymo ex Graeco Latinum breviarium redacta, ed. H. Wuttke (Leipzig: 1854).

Szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Terence A. M. Bishop (Hrsg.): Aethici Istrici Cosmographia Vergilio Salisburgensi Rectius Adscripta. Codex Leidensis Scaligeranus 69. North-Holland Publishing Company, Amsterdam 1966 (fotografische Wiedergabe einer Kosmographie-Handschrift des 10. Jahrhunderts)
  • Dagmar Gottschall: Aethicus Ister. In: Verfasserlexikon. 2. Auflage, Band 11, de Gruyter, Berlin 2004, Sp. 22–26
  • H. Löwe, Ein literarischer Widersacher des Bonifatius. Virgil von Salzburg und die Kosmographie des Aethicus Ister (Wiesbaden: 1952).
  • Michael W. Herren: The 'Cosmography' of Aethicus Ister: Speculations about its date, provenance, and audience. In: Andreas Bihrer, Elisabeth Stein (Hrsg.): Nova de veteribus. Saur, München 2004, ISBN 3-598-73015-2, S. 79–102
  • Kurt Hillkowitz: Zur Kosmographie des Aethicus. Teil 1, Bonn 1934 (Dissertation); Teil 2, Klostermann, Frankfurt am Main 1973
  • Kurt Smolak: Notizen zu Aethicus Ister. In: Filologia mediolatina. Band 3, 1996, S. 135–152
  • Ian N. Wood: Aethicus Ister: An exercise in difference. In: Walter Pohl, Helmut Reimitz (Hrsg.): Grenze und Differenz im frühen Mittelalter. Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 2000, ISBN 3-7001-2896-7, S. 197–208

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A helytelen Ister névre lásd Otto Prinz (Hrsg.): Die Kosmographie des Aethicus. München, 1993. 1f.
  2. Heinz Löwe: Ein literarischer Widersacher des Bonifatius. Virgil von Salzburg und die Kosmographie des Aethicus Ister, Wiesbaden 1952; Heinz Löwe: Salzburg als Zentrum literarischen Schaffens im 8. Jahrhundert. In: Mitteilungen der Gesellschaft für Salzburger Landeskunde 115, 1975, 114–143. Siehe auch Heinz Löwe: Die Vacetae insolae und die Entstehungszeit der Kosmographie des Aethicus Ister. In: Deutsches Archiv 31, 1975, 1–16, wo Löwe eine Datierung schon vor 768 in Betracht zieht. Gegen die Virgilius-Hypothese argumentiert Maartje Draak: Virgil of Salzburg versus Aethicus Ister. In: Dancwerc. Opstellen aangeboden aan Prof. Dr. D. Th. Enklaar, Groningen 1959, 33–42.
  3. Franz Brunhölzl: Zur Kosmographie des Aethicus. In: Festschrift für Max Spindler zum 75. Geburtstag, München 1969, 75–89; Franz Brunhölzl: Geschichte der lateinischen Literatur des Mittelalters, Bd. 1, München 1975. 63f.
  4. Otto Prinz (Hrsg.): Die Kosmographie des Aethicus. München, 1993. 18. és 44–52. oldal
  5. Michael Herren (ed.): The cosmography of Aethicus Ister. Brepols, Turnhout 2011, LXXVII. oldal