Szent Ilona-szigeti lile
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Charadrius sanctaehelenae (Harting, 1873) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szent Ilona-szigeti lile témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Ilona-szigeti lile témájú médiaállományokat és Szent Ilona-szigeti lile témájú kategóriát. |
A Szent Ilona-szigeti lile (Charadrius sanctaehelenae) a madarak osztályának, a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a lilefélék (Charadriidae) családjába tartozó faj.[1]
Rendszerezése
A fajt James Edmund Harting angol ornitológus írta le 1873-ban, az AEgialitis nembe AEgialitis sanctae-helenae néven.[2] Egyes szervezetek az Ochthodromus nembe sorolják Ochthodromus sanctaehelenae néven.[3]
Előfordulása
Az Atlanti-óceán déli részén, Szent Ilona-szigetén honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi gyepek és cserjések, valamint legelők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 15 centiméter.[5]
Szaporodása
 |
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe nagyon kicsi, egyedszáma 560 példány körüli, viszont növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 3.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 3.)
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 3.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 3.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. október 3.)
