Szenkár Dezső
| Szenkár Dezső | |
 | |
| A képen Szenkár Dezső (balra) testvéreivel, Szenkár Jenő (középen) és Szenkár Mihály (jobbra) karmesterekkel | |
| Született | 1894. január 27. Budapest[1] |
| Elhunyt | 1962. december 5. (68 évesen)[2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szenkár Dezső (Budapest, 1894. január 27.[3] – Budapest, 1962. december 5.) magyar karmester, zeneszerző, Szenkár Nándor fia és Szenkár Jenő öccse.
Élete
Édesapja, Szenkár Nándor (1857–1927) kóruskarnagy, több zsinagóga énekkarának vezetője, édesanyja Rothenstreich Ráchel (1862–1935) volt. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a budapesti Zeneakadémián Weiner Leó, Siklós Albert és Antalffy-Zsiross Dezső növendéke volt. 1923-ban az Unió-színházaknál kezdte meg a működését. 1926. december 1-jén felvették az Országos Színészegyesület tagjai közé. 1927-ben az innsbrucki Stadtheater karmestere lett, de dolgozott Stockholmban, Berlinben, Helsinkiben és Párizsban is. Barátságban állt József Attilával, akinek megzenésítette Betlehemi királyok című versét. 1939-ben visszatért a magyar fővárosba, majd ezt követően a zsidótörvények miatt (a Második zsidótörvény és a Harmadik zsidótörvény) csak korlátozva működhetett. Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület által 1942 decemberében megrendezett Rendkívüli kabaré kísérője volt. 1943 decemberében a Zeneakadémia nagytermében előadták sanzonjait, melyben kísérőként közreműködött.[4] A második világháború alatt Verzár Frigyes professzor bújtatta.[5] A felszabadulást követően folytatta karmesteri és zeneszerzői tevékenységét. Főként színpadi műveket és könnyűzenét írt. Több művével pályadíjat nyert. Gyakori vendége volt a Japán Kávéháznak.
Művei
- A biarritzi Vénusz, operett 3 felvonásban. Szövegét írta: Kardos Andor, verseit Harmath Imre. Bemutató: 1930. január 30. Városi Színház.
- Rikkancsszerelem, zenés vígjáték.
- Tavasz a fővárosban, operett.
- A maláji lány, operett.
Filmzenéi
- Trenul fantoma (1933)
- Kísértetek vonata (1933)
- Búzavirág (1934)
- Betlehemi királyok (1947, rövidfilm)
Jegyzetek
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 23.)
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14871.htm, Szenkár Dezső, 2017. október 9.
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 283/1894. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 16.)
- ↑ Ujság (1943. december 28.) 41. évfolyam, 286. szám
- ↑ „Verzár professzor ... kiváló muzsikus volt és nagy művészetpártoló – ő bújtatta a háború alatt Szenkár Dezsőt is." Muzsika, (1988. június 1.) 31. évfolyam, 6. szám, 15. oldal
Források
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
- Meghalt Szenkár Dezső (1962. december 7.) Magyar Nemzet, 18. évfolyam, 286. szám
- Ki az a Szenkár Dezső? (1930. január 29.) Pesti Napló, 81. évfolyam, 23. szám
- Szenkár Dezső az Internet Movie Database oldalon (angolul)
