Ugrás a tartalomhoz

Szeniorátus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 5.180.121.190 (vitalap) 2020. április 19., 18:15-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

A szeniorátus (vagy szenioritás) olyan trónöröklési rend, amely szerint a patriarchális nagycsaládban a legidősebb, vezetésre alkalmas férfitag örökölte a hatalmat: rendszerint az elhunyt bátyja, öccse vagy unokaöccse. A sztyeppei népeknél szokásos volt, az Árpád-ház tagjai esetében leginkább a korai, 10-11. századi időszakban érvényesült, míg fel nem váltotta a primogenitúra.

A magyar történelemben

KOPPÁNY:
Ősi joggal
Engem választ majd az ország,
Árpád népe, hej!
TORDA:
Ősi jognál
erősebb az ősi érdek,
Nem tudja senki, a harcunk majd hol dől el.

– Részlet az István, a király című rockoperából, Bródy János verse

A szeniorátust Magyarországon a hagyomány szerint Géza fejedelem törölte el. Halála után a szenioritás elvéből Koppány vezér uralma következett volna, és ez okozta a konfliktust Géza fiával, Istvánnal, aki viszont a primogenitúra elve alapján tartott igényt a trónra. A harcból, mint az közismert, István került ki győztesen.[1]

Források

Jegyzetek