Ugrás a tartalomhoz

Szalay Sándor (iskolaigazgató)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szalay Sándor (Kerecseny, Zala megye, 1856. október 22.[1]Nagykanizsa, 1934. október 27.)[2] állami elemi iskolai igazgató.

Élete

[szerkesztés]

Szalai László és Horváth Regina földbirtokos szülők gyermeke. Tanulmányait Veszprémben, a tanítóképzőt 1873-tól 1876-ig Csurgón végezte. Még azon évben a nagykanizsai községi elemi iskolához választották meg segédtanítónak, majd rendes tanítónak, ahol később mint igazgató működött. A nagykanizsai járás tanítói körének elnöke volt. Halálát aggkori végkimerülés okozta. Felesége Péter Ida volt.

Prózai és verses dolgozatai a Zala (1877-80.) és Zalai Közlöny (1882-től) című lapokban jelentek meg; 1884-ben egy beszélyével a Magyar Állam pályázatán 100 forint második jutalmat nyert. 1888-ban ismét a Zala című politikai lapnál belmunkatárs lett.

Álnevei: Kerecsenyi és Vas Álmos (a Zalában és Zalai Közlönyben).

Munkái

[szerkesztés]
  • Költemények. Nagy-Kanizsa, 1880.
  • Angyal és ördög. Uo. 1885. (Beszélyek).
  • Vihar gyöngyök. Történeti elbeszélés. Pozsony, 1893. (Hazafias könyvtár 8.).
  • Hullám Ágnes. Népdráma 3 felv. Nagy-Kanizsa, 1895.
  • Elemi földrajz a zalavármegyei elemi népiskolák III. osztálya számára. Uo. 1897. (2. kiadás 1898., 3. k. 1902 Uo.).
  • A hűséges feleség. Tört. elbeszélés. Pozsony, 1898. (Hazafias Kvtár 32.).
  • Nemzeti küzdelmek. Tört. elb. Pozsony, 1898. (Hazafias K. VII.).
  • A Darvas-fiúk utazása Zalában. Bpest, 1907.

Szerkesztette a Zalai Közlönyt 1882-től 1885-ig, ezután a Zalai Tanügyet szerkesztette egy évig Nagykanizsán.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Zalai életrajzi kislexikon. 2. javított, bővített kiadás. Szerk. Bilkei Irén, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1997.
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.