Szabó Miklós (politikus)

Szabó Miklós
Született	1922. október 27. Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	Író, újságíró, politikus, hírszerző
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Szabó Miklós (Budapest, 1922. október 27.) író, újságíró, egykori kisgazda politikus, Kerekes Mihály fedőnéven a magyar hírszerzés nyugati emigrációban tevékenykedő ügynöke.

Élete

Nagyszülei parasztok, apja, aki 1932-ben hunyt el, honvéd fővámvivő volt. Budapesten a Zrínyi Miklós reálgimnáziumban érettségizett. Ezt követően 1942 januárjában általános műszerészként helyezkedett el a Gamma Finommechanikai és Optikai Műveknél. 1943 októberéig itt dolgozott tisztviselőként, majd innen vonult be katonának.

1942-től csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz, 1944-ben pedig részt vett a fegyveres ellenállásban is a német megszállók ellen.

1945-ben a Független Kisgazdapárt (FKgP) részéről lett tagja a Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, valamint a párt országos propaganda osztályának helyettes vezetője lett.

Tevékenysége miatt illegalitásba kellett vonulnia. Több mint három évnyi bujkálást követően 1949 júliusában tartóztatták le. Ezt követően vizsgálati fogságban, börtönben és internálótáborban volt 1953 szeptemberéig, az internálótáborok feloszlatásáig. Ezidő alatt szervezte be az Államvédelmi Hatóság (ÁVH).

Szabadulása után műszerészként dolgozott a Fővárosi Finommechanikai Vállalatnál. 1955 januárjában politikai múltja miatt elbocsátották. Ezután alkalmi szakmunkákból élt, majd 1955 decemberében disszidált. Bécsben a menekültek felkérésére – Nagy Ferenc és Varga Béla támogatásával – ügyeik intézésével foglalkozott. Közben újságíróként dolgozott. 1956 novemberben egyik alapítója és ausztriai megbízottja lett a „Magyar Forradalmi Tanács”-nak. Alapítója és főtitkára volt a „Menekült Magyarok Kultúrintézetének” is.

Máig nem teljesen világos, hogy az ÁVH mivel tartotta sakkban Szabót külföldre távozása után, illetve hogy miért bíztak meg benne ilyen mértékben addig is, amíg nem mutatott fel konkrét eredményeket. Vagy ha már a háború előtt is – sokakhoz hasonlóan – „titkos kommunista” volt, miért vállalt volna hosszas börtönbüntetést illetve internálást.

Az emigrációnak elsősorban bomlasztó tevékenységével ártott megakadályozva külföldi emigráns kormány megalakítását. Tevékenységével lehető tette továbbá, hogy a magyar hatóságok hatékonyan megkérdőjelezhessék az ENSZ bizottságban nevük titokban tartásával kihallgatott személyek szavahihetőségét, és így a magyar kérdés idő előtt lekerüljön az ENSZ napirendjéről.

Több forrás Szabót nevezi meg a felelősnek Renner Péter elfogásáért és kivégzéséért is, azonban az ÁBTL kutatói, Kónyáné dr. Kutrucz Katalin és Petrikné Vámos Ida ezt kizárták.

1957-ben váratlanul visszatért Magyarországra. Hazatérése önmagában azért nem keltett gyanút, mert 1955-től Págeren kívül is többen tértek haza vagy fontolgatták a hazatelepülést. Sokan csömörlöttek meg a szélsőjobboldali horthysta vagy kifejezetten nyilas emigrációval való együttműködés, az emigrációs vezetők marakodása, a befogadó országok napipolitikájának és propagandájának kritikátlan kiszolgálása illetve amiatt hogy nem lehetett szétválasztani hogy a hazaiak vagy a rendszer kárára tevékenykednek, okoznak károkat. Bár a realistább emigráns vezetőket ezek a kérdések egyáltalán nem foglalkoztatták.

1957. október 3.-án a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) székházában tartott sajtótájékoztatót „az imperialisták Magyarország ellen irányuló kémtevékenységéről”.

Hazatérése után számos visszaemlékezése, az emigrációval kapcsolatos elemzése, továbbá regénye és kisregénye jelent meg. 1958-ban megjelent Foglalkozásuk: emigráns című könyvét a következő évben kiadták orosz, német, francia, spanyol nyelven is (Èmigranty po professii, Beruf: Emigrant, Profession: émigré illetve Profesion: emigrado címmel).

1986-os Stefka Istvánnak adott interjújában hozta nyilvánosságra, hogy külföldön az Államvédelmi Hatóság hírszerzésének ügynökeként tevékenykedett.

Könyvei, visszaemlékezései

• A strassburgi magyar forradalmi tanács tagja voltam - Szabó Miklós önvallomása, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1957, 31 oldal
• Foglalkozásuk: emigráns, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1958, 308 oldal
• Hontalanok, Kossuth Kiadó, Budapest, 1960, 191 oldal
• Hazatértek, 1961
• Csendes háború, visszaemlékezés, Zrínyi Kiadó, Budapest, 1984, 1986, 422 oldal, előszó: Berecz János

Regényei, kisregényei

• A 117-es ügynök, Zrínyi Kiadó, Budapest, 1961, 166 oldal
• A hirtenbergi ördögfiókák, kisregény, Móra Kiadó, Budapest, 1962, 250 oldal
• Alfa team, 1963
• Fény a redőny mögött, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1968, Reflektor sorozat 11.
• Zöldsapkások, 1985

Film

• Fény a redőny mögött, bűnügyi film, 1966, rendezte: Nádasy László

Dokumentumfilm

• 1957 – Filmhíradó
• 1986 – Stefka István: Szabó Miklós interjú, Magyar Televízió

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Miklós Szabó az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Szabó Miklós a PORT.hu-n (magyarul)
• Kortárs Magyar Írók 1945-1997, Szabó Miklós, MEK OSZK, online
• Szobota Zoltán: Új „ügynökkönyv” leplezi le az ’56-os mártírok besúgóját, ATV, 2017-06-15
• Szeredi Pál: Egy parasztpárti emigráns behálózása Kanadában – Mikita István beszervezési akciója, Betekintő 2015/4.