Szabó Elek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gyurika (vitalap | szerkesztései) 2015. november 6., 13:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Forrás)

Szabó Elek (Kiskunhalas, 1844. augusztus 30.Budapest, 1911. március 22.) nyomdász.

Élete

A gimnázium hat osztályának elvégzése után 1861-ben Szegeden Burger Zsigmond nyomdájába került, ahol 1864. szeptember 18-ig a nyomdászatot kitanulta. 1867-ben került Pestre a Bucsánszky nyomdába. Dolgozott mint szedő, korrektor és revizor a Heckenast-féle, az Athenaeum sat. nyomdákban. 1882-ben az állami nyomdába ment korrektornak, ahonnét 1891-ben egyetemi nyomdai főművezetői állásra nevezték ki. Szabó Elek Budapestre érkezésétől kiváló szerepet vitt egész állami szolgálatba léptéig a nyomdásztársadalomban. A nyomdászegyleti életben hathatós támogatója volt a szabad irányban való szervezkedésnek és a magyar elemnek az egyleti életbe vonásában. Ő indítványozta a Typographia megindítását 1868-ban, és a lapnak, valamint a Nyomdászok közlönyének munkatársa volt. Írt időnként a Nyomdászok Évkönyvébe is. Neje Mayer Irma volt.

Források

További információk

  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.