Strandkézilabda
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Strandkézilabda | |
Legfelsőbb vezető testület | Nemzetközi Kézilabda Szövetség IHF |
Első játék | 1992 |
Csapat létszáma | 3 mezőnyjátékos 1 kapus |
Kategória | Labdajátékok |
Labda | Speciális kézilabda |
Olimpiai | nem, de a 2018 Ifjúsági Olimpián már szerepelni fog |
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A strandkézilabda mint önálló sportág viszonylag fiatalnak tekinthető.
Története
Kialakulása 1992-ben történt meg. Magyarországon 7 évvel később ért el a kézilabda strand változata. Olaszországból indult el, ahol edzők és játékvezetők egy aktív kézilabdát akartak tervezni nyárra, a homokban. A fejlődés a nagy siker ellenére nagyon lassan indult meg. A kézilabda speciális válfaja lett a strandkézilabda. A nyári szezon ezzel a sporttal jól kitölthető. A rendes kézilabda játékosok így a nyári pihenőben is kellemesen tudnak készülni az őszi szezonra. Edzőtáborok érdekesebbek, izgalmasabbak. Egy szép sport újabb variánsát nyáron, jó időben nézhetjük.
A csapatokról általában
A pálya mérete 27 × 12 m. A mérkőzéseket nők és férfiak vegyesen játszhatják. Egy csapat maximum 8 játékosból áll, amelyből a mérkőzés kezdetekor legalább 6 játékosnak jelen kell lennie. Ha játékosok száma 4 alá csökken, a játékot félbe kell szakítani. Az érintett csapat elvesztette a mérkőzést. A játéktéren csapatonként 4 játékos (3 mezőny játékos és a kapus) tartózkodhat. A többiek cserejátékosok, akik a saját cserehelyükön kötelesek tartózkodni. A játékos akkor rendelkezik részvételi jogosultsággal, ha a kezdésnél jelen van és neve bekerül a jegyzőkönyvbe. A részvételi jogosultsággal rendelkező játékos saját cserehelyénél bármikor beléphet a játéktérre. Ha egy olyan játékos lép a pályára aki nem volt beírva a jegyzőkönyvbe , kizárással kell büntetni. A mérkőzés az ellenfél javára ítélt szabaddobással folytatódik. A csapatnak az egész mérkőzés alatt a pályán egy játékost kapusként kell szerepeltetni. Az a játékos, akit kapusnak jelöltek, bármikor szerepelhet mezőnyjátékosként. A mezőnyjátékos is bármikor átveheti a kapus feladatkörét. A csapat a meccs folyamán legfeljebb 4 hivatalos személyt foglalkoztathat. A hivatalos személyek a mérkőzés alatt nem cserélhetők. Közülük egy személyt csapatvezetőként kell megjelölni. Csak ő jogosult az időmérővel, a titkárral és esetleg a játékvezetővel tárgyalni. A szabály elleni vétséget, a sportszerűtlen magatartást kell büntetni. A játékot az ellenfél javára megítélt szabaddobással kell folytatni. Sérülés esetén a játékvezetők engedélyt adhatnak a pályára való belépésre játékidő megszakítása után két személynek.
A mérkőzések győztesének eldöntése
Alapjában véve az a csapat nyer aki több gólt lő. De vannak a hagyományos kézilabda szabályaitól eltérő szabályok is. Ha valamely félidő végén az állás döntetlen az úgynevezett aranygól szabályt alkalmazzák, vagyis az nyeri a félidőt, aki ezek után hamarabb lő gólt. Abban az esetben, ha mindkét csapatnak van megnyert félideje, szétlövésre kerül sor, amikor csak egy játékos van a kapus ellen. A kapusoknak egy lábukkal kötelezően a gólvonalon kell állniuk. Az a csapat nyeri meg a mérkőzést, aki a szétlövés során több gól lő be az ellenfél kapujába. Azonban ha az egyik csapat létszáma a mérkőzés folyamán valamilyen okból (pl.:sérülés, kiállítás) 5 fő alá csökken, akkor azok eggyel kevesebbet lőhetnek majd a szétlövésnél.
További információk
A hazai strandkézilabdázás hivatalos honlapja (halott link)