Ugrás a tartalomhoz

Stoffán György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Magic links bot (vitalap | szerkesztései) 2020. december 11., 18:11-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (ISBN/PMID/RFC link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
Stoffán György
Született1958. január 16. (66 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiGyörgy Nimród (1996) és János Apor (2002)
Foglalkozásaíró, újságíró, egyháztörténet-kutató
IskoláiSzentendrei Ferences Gimnázium
SablonWikidataSegítség

Stoffán György (Budapest, 1958. január 16. –) író, újságíró, egyháztörténet-kutató.

Életpályája

Született: Budapesten, 1958. január 16-án, budai, bajor és cipszer eredetű ötgyermekes nemesi család harmadik gyermekeként. Édesapja (1926–2012) dr. Stoffán György nyugalmazott közgazdász, édesanyja (1927–2018) Mikula Annamária, nyugalmazott könyvelő. Iskoláit a Marczibányi Istvánról nevezett általános iskolában kezdte, ahol többek között Lengyel Mária, Benedek Elek unokája is tanította. Itt kapta első indíttatását a székely nép kultúráját és létét illető elkötelezettségéhez, amely újságírói és írói pályájának máig fontos eleme.

Középiskoláját a Szentendrei Ferences Gimnáziumban [1] kezdte, ahonnan kommunistaellenes, nyíltan hangoztatott politikai nézetei miatt távolították el, kitiltva az ország összes egyházi iskolájából. A Ferihegyi Úti Gimnáziumban folytatta középiskolai tanulmányait, később pedig a Váci Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola bizonyítványával fejezte be. Felsőfokú képzésben a "Konrád Akadémián" részesült. Kezdetben a vendéglátásban dolgozott, de már ekkor is írt főként a katolikus sajtóban és a Vendéglátás című szaklapban. Cikkeiben leginkább az erdélyi magyarság mindennapjairól, kulturális életéről, konyhájáról közölt tényeket, gondolatokat, történeteket (1978). Mivel a kor kommunista politikai irányvonalával nem értett egyet, megjelenésre nem sok lehetősége volt, de igyekezett megtalálni azokat a lapokat, amelyeknél befogadták és merték leközölni írásait. Számos lap munkatársaként dolgozott (A KAPU, az Új Ember, a Reformátusok Lapja, a Dátum, a Tér-Kép, a Pesti Hírlap, és a Demokrata.) Rendszeresen eljuttatta írásait az akkor még működő Szabad Európa Rádióhoz, ahol névvel olvasták be jegyzeteit. Mint a Kurír tudósítója, részt vett a romániai forradalomban, valamint a Horvátországot sújtó szerb háborúban. Cikkeit több európai médiumban olvashatjuk. Gyermekei: György Nimród (1996) és János Apor (2002.).

Műveiről

Könyveiben többnyire az erdélyi magyarságról, az egyháztörténetről, és a társadalompolitikáról értekezik. Két útikönyve a Kárpát-medence magyar városainak történetét mutatja be. P. Zadravecz István ferences püspökről írt életrajzot (Zadravecz-passió). Legjelentősebb kutatását, a Teleki Pál "meggyilkolását"(!) taglaló "Én öltem meg Teleki Pált" címmel megjelent kötetében foglalta össze. Önálló lapot is indított [2] Nemzeti Napló néven 2006-ban. 2015-ig a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Európai Idő helyettes főszerkesztője. Munkája a Julianus Útikönyvek-sorozat, amelynek tulajdonos főszerkesztője. Jelenleg az általa alapított Nemzeti Napló főszerkesztője.

Eddig megjelent könyvei

  • Ceausescu él [3][halott link]
  • Vádirat
  • Védőbeszéd [https://web.archive.org/web/20160426212330/http://emlekezem.hu/text/bibliografiakeresztenymartirokembermentok.html
  • "Kiirtanám az összes keresztényt"[4][halott link]
  • Kárpát medence 1-2 (Julianus útikönyvek)
  • Zadravecz-passió [5] (a második kiadás 2016.)
  • Tollvonások a demokráciáért
  • Prímások és pápák Trianontól napjainkig
  • "Én öltem meg Teleki Pált" (II. kiadás 2019.) [6][halott link] ISBN 9634403557
  • Az utolsó Habsburg-kaland [7]
  • Julianus Útikönyvek sorozat kiadványai (220 kiadvány)
  • Kórisme (Budapest, 2012.)
  • Barátok konyhája - 1693-as csíksomlyói ferences receptes könyv (2015, Budapest)
  • Nemzeti Napló (folyóirat)
  • Barátok konyhája 1-2. (Erdélyi ferences kolostor-gasztronómiatörténet és receptgyűjtemény 1693-2018)
  • Volt egyszer egy keresztény Európa (2018)
  • Pápajárás Csíksomlyón (2019.)
  • Átkozott Trianon (2019.)
  • Sum paratus (2020.)

Általa vagy szerkesztésében kiadott könyvek

Források, hivatkozások

  • Ki kicsoda a hírközlésben?, szerk. Bodrits István, Viczián János, Szekszárd, 1994
  • OSZK