„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2024-14-1” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
pontosítás Címke: Visszaállítva |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{kép|Deszkatemplom Miskolc.jpg|méret=140px|szöveg=}} |
{{kép|Deszkatemplom Miskolc.jpg|méret=140px|szöveg=}} |
||
A '''[[Deszkatemplom]]''' a [[miskolc]]i ''Tetemvár''on álló [[Kálvinizmus|református]] [[templom]], és mint a neve is mutatja, [[Fa (anyag)|fából]] épült. Külső megjelenésében és belső kialakításában [[erdély]]i [[építészet]]i elemek, motívumok dominálnak. A jelenlegi épületet 1999-ben az előző másolataként emelték, amelynek tervezője [[Szeghalmy Bálint]], Miskolc főépítésze volt. |
A '''[[Deszkatemplom]]''' a [[miskolc]]i ''Külső Temető''ben, az ún. ''Tetemvár''on álló [[Kálvinizmus|református]] [[templom]], és mint a neve is mutatja, [[Fa (anyag)|fából]] épült. Külső megjelenésében és belső kialakításában [[erdély]]i [[építészet]]i elemek, motívumok dominálnak. A jelenlegi épületet 1999-ben az előző másolataként emelték, amelynek tervezője [[Szeghalmy Bálint]], Miskolc főépítésze volt. |
||
A mai templom helyén azelőtt már három fatemplom állt. Az első 1637-ben épült, s amikor annak az állapota nagyon leromlott, 1724-ben újat emeltek a helyére. Ennek a második templomnak az újjáépítésében elévülhetetlen érdemei voltak [[Bató István]] gazdag miskolci kereskedőnek, aki 1874-ben saját pénzén újíttatta fel, és [[végrendelet]]ében alapítványt is létrehozott a templom céljaira. A felújítás ellenére a [[20. század]] elején már ez a templom is menthetetlenné vált, ezért lebontották, és Szeghalmy Bálint tervei szerint új, monumentális, és az erdélyi, szatmári népi építészet formavilágát megjelenítő templomot építettek a helyére, amelyet 1938. szeptember 19-én avattak fel. A Deszkatemplomot 1997-ben egy elborult elméjű fiatal férfi felgyújtotta, és a mai épület – az eredeti formavilágát megtartva – közadakozásból és állami támogatásból épült újjá Puskás Péter tervei szerint, Simon Gábor építész vezetésével, és 1999. május 2-án szentelték fel. |
A mai templom helyén azelőtt már három fatemplom állt. Az első 1637-ben épült, s amikor annak az állapota nagyon leromlott, 1724-ben újat emeltek a helyére. Ennek a második templomnak az újjáépítésében elévülhetetlen érdemei voltak [[Bató István]] gazdag miskolci kereskedőnek, aki 1874-ben saját pénzén újíttatta fel, és [[végrendelet]]ében alapítványt is létrehozott a templom céljaira. A felújítás ellenére a [[20. század]] elején már ez a templom is menthetetlenné vált, ezért lebontották, és Szeghalmy Bálint tervei szerint új, monumentális, és az erdélyi, szatmári népi építészet formavilágát megjelenítő templomot építettek a helyére, amelyet 1938. szeptember 19-én avattak fel. A Deszkatemplomot 1997-ben egy elborult elméjű fiatal férfi felgyújtotta, és a mai épület – az eredeti formavilágát megtartva – közadakozásból és állami támogatásból épült újjá Puskás Péter tervei szerint, Simon Gábor építész vezetésével, és 1999. május 2-án szentelték fel. |
||
A temetőben nyugszik [[Szabó Lőrinc]] édesanyja. A temetés a költőt megrendítő vers írására késztette, amely a Tücsökzene-ciklus utolsó kötetében ''(Helyzetek és pillanatok)'' jelent meg 1957-ben. A költemény címe: ''A miskolci „deszkatemplom”-ban''.<!-- |
|||
--><noinclude>[[Kategória:A kezdőlap kiemelt cikke sablonjai 2024|2024-14-1]]</noinclude> |
--><noinclude>[[Kategória:A kezdőlap kiemelt cikke sablonjai 2024|2024-14-1]]</noinclude> |
||
A lap 2024. április 2., 15:04-kori változata
A Deszkatemplom a miskolci Külső Temetőben, az ún. Tetemváron álló református templom, és mint a neve is mutatja, fából épült. Külső megjelenésében és belső kialakításában erdélyi építészeti elemek, motívumok dominálnak. A jelenlegi épületet 1999-ben az előző másolataként emelték, amelynek tervezője Szeghalmy Bálint, Miskolc főépítésze volt.
A mai templom helyén azelőtt már három fatemplom állt. Az első 1637-ben épült, s amikor annak az állapota nagyon leromlott, 1724-ben újat emeltek a helyére. Ennek a második templomnak az újjáépítésében elévülhetetlen érdemei voltak Bató István gazdag miskolci kereskedőnek, aki 1874-ben saját pénzén újíttatta fel, és végrendeletében alapítványt is létrehozott a templom céljaira. A felújítás ellenére a 20. század elején már ez a templom is menthetetlenné vált, ezért lebontották, és Szeghalmy Bálint tervei szerint új, monumentális, és az erdélyi, szatmári népi építészet formavilágát megjelenítő templomot építettek a helyére, amelyet 1938. szeptember 19-én avattak fel. A Deszkatemplomot 1997-ben egy elborult elméjű fiatal férfi felgyújtotta, és a mai épület – az eredeti formavilágát megtartva – közadakozásból és állami támogatásból épült újjá Puskás Péter tervei szerint, Simon Gábor építész vezetésével, és 1999. május 2-án szentelték fel.
A temetőben nyugszik Szabó Lőrinc édesanyja. A temetés a költőt megrendítő vers írására késztette, amely a Tücsökzene-ciklus utolsó kötetében (Helyzetek és pillanatok) jelent meg 1957-ben. A költemény címe: A miskolci „deszkatemplom”-ban.