Smaragdtábla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Smaragdtábla vagy Tabula Smaragdina egy ókori ezoterikus irat, a hermetikus filozófia „alapokmánya”, amelyet Hermész Triszmegisztosznak tulajdonítanak. A középkorban nagy hatást gyakorolt az alkímiára.

Tartalomjegyzék

1 A tábla története
2 A tábla szövege
- 2.1 Latinul
- 2.2 Magyarul
3 A szöveg magyarázata
4 Hatása
5 Források
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A tábla története

A táblát a hagyomány szerint egy egyiptomi sírban találták Hermész Triszmegisztosz múmiája mellett. Maga a tábla elveszett, csak a tartalmát ismerjük hellenisztikus forrásokból. Valószínűleg a Kr. e. VI. században keletkezett.

Csupán latin nyelven maradt fenn. - egyesek szerint eredetileg görög nyelven fogalmazták. A szöveg szerint a szerzője a gnosztikus és |alexandriai írók által jól ismert Hermész Triszmegisztosz. Egyesek a vízözön utáni időkre teszik a keletkezését, de azt nem pontosítják, hogy a i. e. 8000-es vagy a i. e. 12000-es u.n. vízözönre gondolnak. ^[1]

[szerkesztés] A tábla szövege

^[2]

[szerkesztés] Latinul

Tabula Smaragdina

Verum, sine mendatio, certum et verissimum
Quod est inferius, est sicut quod est superius, et quod est superius est sicut quod est inferius ad perpetranda miracula rei unius
Et sicut omnes res fuerunt ab uno, meditatione unius: sic omnes res natae fuerunt ab hac una re, adaptatione
Pater eius est Sol, mater eius Luna, portavit illud ventus in ventre suo, nutrix eius terra est
Pater omnis thelesmi totius mundi est hic
Vis eius integra est, si versa fuerit in terram
Separabis terram ab igne, subtile a spisso, suaviter, cum magno ingenio
Ascendit a terra in coelum, iterumque descendit in terram et recipit vim superiorum et inferiorum. Sic habebis gloriam totius mundi. Ideo fugiat a te omnis obscuritas
Hic est totius fortitudinis fortitudo fortis. Quia vincit omnem rem subtilem, omnemque solidam penetrabit
Sic mundus creatus est
Hinc adaptationes erunt mirabiles, quarum modus est hic
Itaque vocatus sum Hermes Trismegistos, habens tres partes philosophiae totius mundi
Completum est quod dixi de operatio solis

[szerkesztés] Magyarul

Smaragdtábla

Való, hazugság nélkül, biztos és igaz.
Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd.
Ahogy minden dolog az egyből származik, az egyetlen gondolatból, a természetben minden dolog átvitellel az egyből keletkezett.
Atyja a Nap, anyja a Hold, a Szél hordozta méhében, a Föld táplálta.
Ő a théleszma, az egész világ nemzője.
Ereje tökéletes, ha a földbe visszafordul.
Válaszd el a Tüzet a Földtől, a könnyűt a nehéztől, tudással, szenvedéllyel.
A földről az égbe emelkedik, aztán ismét a földre leszáll, a felső és az alsó erőket magába szívja. Az uralmat az egész világ fölött így nyered el. E perctől fogva előled minden sötétség kitér.
Minden erőben ez az erő ereje, mert a finomat és a nehezet áthatja.
A világot így teremtették.
Ez az átvitel varázslata, és ennek ez a módja.
Ezért hívnak Hermész Triszmegisztosznak, mert a világegyetem tudásának mindhárom része az enyém.
Amit a Nap műveleteiről mondtam, befejeztem.

[szerkesztés] A szöveg magyarázata

A szöveg arra ad útmutatást, hogy az ember hogyan hajtsa végre a varázslatokat.

A szöveg lényegi gondolata az, hogy tulajdonképpen minden azonos és minden Egy-ből keletkezett; minden gondolatnak és minden természeti dolognak ugyan az a forrása, ha átvitellel is. Felvázolta a művelet (théleszma) teóriáját, amely a mai ismeretelméletnek felel meg. A tudás, szenvedély által meg kell különböztetni a dolgokat egymástól. A théleszmán keresztül az ember olyan hatalomra tesz szert, mellyel képessé válik megfogni a megfoghatatlant és átjárni a nehéz tárgyakon. A világ így lett megteremtve és ez a "Nap művelete".

Paracelsus szerint 13 mondat az univerzális recept a dolgok természetes vagy tökéletes állapotba helyezhetők; akár ásványi anyagokról, földi, növényi, állati vagy szellemi dolgokról van szó, nincs különbség. Minden létezőre alkalmazható transzmutáció (átváltozás), amellyel az ember önmagát a tökéletesség állapotába juttathatja; a belső chemia analitikus módszere.

A Smaragdtábla kimondja, hogy amint a Nap sugárzása meleggel, fénnyel és élettel tölti be a Földet, ugyan ilyen sugárzást az ember magában is létrehozhat és azt az életének a tartalmává teheti, más dolgokat is áthathat. Ezt a műveletet nevezték később alkímiának, vagy aranycsinálásnak. Ez utóbbi nevet azért kapta, mert az arany a Napnak megfelelő fém, s amikor az ember önmagát fénnyel, meleggel sugározza át, Nappá, azaz arannyá változik és ezt más dolgokba is ki tudja vetíteni.