Schiller Henrik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schiller Henrik
SzületettSchiller Herrmann Henrich
1851. augusztus 31.
Ógyalla
Elhunyt1924. november 21. (73 évesen)
Budapest V. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (3balA-74-1)
SablonWikidataSegítség

Schiller Henrik (Ógyalla, 1851. augusztus 31.[1]Budapest, 1924. november 21.)[2][3] jogi doktor, ügyvéd, újságíró, Schiller Zsigmond testvéröccse.

Élete[szerkesztés]

Schiller József és Vogel Júlia fia. Középiskolai tanulmányait Nyitrán végezte. Jogi tanulmányait Budapesten folytatta, ahol a doktorátust és az ügyvédi vizsgát is letette. Ezt követően a belügyminisztériumban kapott állást. Hírlapírói tevékenységet is kifejtett, előbb a Magyar Újságban, majd a bátyja által szerkesztett Pester Lloydban, amelynek egyik főmunkatársa lett. Számos tanulmányt és cikksorozatot írt a bűnvádi eljárásról és az agrárreformról. Ezek könyvalakban is megjelentek. Németre fordította Barna Ignáccal együtt a magyar általános törvénykönyv első tervezetét. Cikkei megjelentek a Magyar Themis, a Jogtudományi Közlöny, a Deutsche Juristenzeitung és a Zeitschrift für Völkerrecht und Bundesstandsrecht című szaklapokban.

Családja[szerkesztés]

Felesége Bassovnicsek Karolina volt.

Gyermekei

  • Schiller Pál (1889–?) magánhivatalnok. Felesége Sonnenberg Margit (1891–?) volt.[4]
  • Schiller Gabriella, Ella (1894–?). Férje Geréb (Goldfinger) István (1888–?) gépészmérnök volt.[5]

Munkái[szerkesztés]

  • Der Entwurf des ungarischen Strafverfahrens (Budapest, 1895)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]