San Cristóbal-szigeti csúfolórigó
San Cristóbal-szigeti csúfolórigó | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Veszélyeztetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Mimus melanotis (Gould, 1837) | ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz San Cristóbal-szigeti csúfolórigó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz San Cristóbal-szigeti csúfolórigó témájú kategóriát. |
A San Cristóbal-szigeti csúfolórigó (Mimus melanotis) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a gezerigófélék (Mimidae) családjához tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt John Gould angol ornitológus írta le 1837-ben, az Orpheus nembe Orpheus melanotis néven.[3] Sorolták a Nesomimus nembe Nesomimus melanotis néven is.[4]
Előfordulása
Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigeteken, San Cristóbal kanton területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi lombhullató erdők, mangroveerdők és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[5]
Megjelenése
Testhossza 25–26 centiméter, a hím átlagos testtömege 53,2 gramm, a tojóé 48 gramm.[3]
Életmódja
Főleg ízeltlábúak táplálkozik, de gyümölcsöket és bogyókat is fogyaszt.[3]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe nagyon kicsi, egyedszáma 5300 példány körüli és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.[5]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. január 19.)