Sajó
- A név más jelentéseihez lásd Sajó (egyértelműsítő lap)
Koordináták: é. sz. 48° 28′ 38″, k. h. 20° 20′ 33″
| Sajó | |
| Közigazgatás | |
| Országok | |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 223 km |
| Forrásszint | 1300 m |
| Vízhozam | 60 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 12 708 km² |
| Forrás | Gömör–Szepesi-érchegység |
| Torkolat | Tisza |
A Sajó (szlovákul Slaná) Kelet-Szlovákia és Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb folyója, a Tisza jelentős mellékvize.
Tartalomjegyzék |
Leírása [szerkesztés]
Magyarország kilencedik legbővebb vizű felszíni vízfolyása a Duna, Tisza, Dráva, Mura, Maros, Hármas-Körös, Szamos, és a Bodrog után (nem feltétlenül ebben a sorrendben). Szlovákiában a Gömör–Szepesi-érchegységben ered, Dobsinától nem messze, de másik völgyben: a Stolica nevű csúcs (1476 m) alatt, mintegy 1300 méteres tengerszint feletti magasságban. A fenyőkkel sűrűn benőtt hegyoldalról gyorsan leszalad, hogy aztán kis folyócskává (vagy igen bővizű patakká) cseperedve máris kiléphessen az emberek által megművelt földekre. Ezután sorra veszi fel rohanó mellékvizeit a fő közlekedési útvonal mentén kanyarogva.
Partján fekszik Rozsnyó (Rožňava) városa. Innen kicsit délre, Pelsőc (Plešivec) előtt töri át a karsztot. Jobbra a Pelsőci-, balra a Szilicei-fennsíkot találjuk. Ezek meredeken törnek le a folyóvölgybe. Az így átszakított hegység jellegzetes képe műholdas felvételen is könnyedén felismerhető. Pelsőcnél balra kanyarodva, pár kilométer megtétele után találjuk Domica, és már a magyar oldalon Aggtelek és Jósvafő cseppkőbarlang-rendszerét. A folyó azonban délkeleti irányban halad tovább, egészen jobb oldali mellékfolyójával, a Rimával való találkozásáig. Velkenye alatt ömlik a Sajóba, így növelve az anyafolyó vízhozamát átlag 14-ről 21,6 m³/mp-re. Az Ózd térségében található Sajópüspöki mellett lépi át a magyar határt. Itt hirtelen nagy mértékben csökken a mederesés, a szélesség pedig a magyar szakaszra jellemzően megnő. 800 méteren keresztül határfolyó Szlovákiával.
Szlovákiai szakaszának hossza 98 km. Teljes hossza a szabályozások óta valamivel kevesebb mint 223 km; ebből magyarországi szakaszának hossza 125,1 km. Szélessége a magyar szakaszon általában 20 és 80 méter közé esik. Átlagmélysége sebes folyása miatt a felsőbb magyarországi szakaszon 0,8–1,2 méter körüli, ám ez a torkolat előtt néhol elérheti a 3,6 métert is. Vízgyűjtő területe 12 708 km² (néhány helyen a Hernádé nélkül számolják, miközben azt ettől függetlenül ott is a Sajó mellékvizének tekintik). Átlagos vízhozama 60 m³/mp. Hordaléka jelentős mennyiségű kavics valamint iszap. Esése magyarországi viszonylatban nagy, átlagosan 49 cm/km. Erősen kanyargós, és szigetekkel tarkított. Bár átvágták néhány kanyarulatát a mederszabályozások folytán, a brutális változtatásoktól megmenekült (például korábban tervbe volt véve hajózhatóvá tétele a borsodi megyeszékhely és a Tisza között).
| A Sajó vízgyűjtő területe |
Régebbi hagyományokat újraindítva 10 éven át a Sajón rendezték meg a Magyarországon egyedülálló, évente esedékes vadvízi evezést Miskolc határában. 2009-ben került rá sor utoljára. A folyó vízgyűjtőjén látogatásra, említésre érdemes természeti és építészeti értékek sokaságát találjuk.
Nevének eredete [szerkesztés]
A folyó nevének eredetére több lehetőség is kínálkozik, például sós, büdös stb. Egy harmadik variáció jelentése szerint a sajó szó eredetileg „hűvöst”, hideg vizűt jelenthet. (Finnugor nyelvekben eredetileg a „jo” szó élt "folyó" jelentésben. Finnül még ma is használatos a „joki”, magyarban pedig csak földrajzi nevek, így pl. a Sajó neve őrzi.) A folyó egyik ága az úgynevezett Sós-völgyből (Szlanszka dolina) ered, innen a folyó Sav (só) + jó (patak) neve, az Árpád-kori nyelvállapotnak megfelelően.[1]
Főbb mellékvizei [szerkesztés]
Szlovákiában [szerkesztés]
- Dobsina patak. Bal oldalon
- Csermosnya-patak. Bal oldalon
- Csetnek-patak. Jobb oldalon
- Murány-patak (Jolsva). Jobb oldalon
- Turóc-patak. Jobb oldalon
- Rima folyó. A szlovákiai szakaszon az egyetlen folyó, ami a Sajóba ömlik. Velkenye alatt jobb oldalon.
Magyarországon [szerkesztés]
- Keleméri-patak. Bánrévei Vízmű és Sajónémeti között bal oldalon.
- Hangony-patak. A folyó Magyarországi szakaszán az első jelentősebb mellékvíz. Sajónémetinél jobb oldalon.
- Bán-patak. Vadna mellett, jobb oldalon.
- Tardona-patak. Kazincbarcika alatt, jobb oldalon.
- Nyögő-patak (Harica). Sajószentpéter belterületén, jobb oldalon.
- Szuha-patak. Kazincbarcika és Sajószentpéter térségében, két ággal, bal oldalon.
- Bódva folyó. Boldva község alatt, bal oldalon.
- Szinva patak. Miskolc város alatt, jobb oldalon.
- Kis-Sajó. Bal oldalon. 15 km hosszú mellékág. Boldva községnél ágazik ki, s Felsőzsolcáig tart.
- Hernád folyó. Ónodnál, bal oldalon.
- Takta-csatorna. Kesznyétennél, bal oldalon.
Sajó-parti települések [szerkesztés]
Szlovákiában
Magyarországon
- Partjára épültek Putnok, Kazincbarcika, Sajószentpéter, Felsőzsolca, Miskolc és Alsózsolca városok.
- Tiszaújváros mellett folyik a Tiszába.
- A Sajó tágabb értelemben vett völgyében találhatóak Nyékládháza, Edelény és Ózd városok is.
Vízminőség [szerkesztés]
Az elmúlt évtizedekben, mikor még a szlovák papírgyárak is üzemeltek, és Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország legjelentősebb nehézipari központja volt, a két főbb magyar iparvároson is átfolyó Sajó nagy mértékben szennyezett volt. Azóta jelentősen javult a helyzet a Felvidéken és idehaza is, rengeteget tisztult a víz, inkább az illegálisan partra hordott nagy mennyiségű kommunális hulladék okoz gondot. A víz minőségének javulásának hatására manapság egyre többen adják fejüket evezős túrákra a folyón.
Képek [szerkesztés]
-
A Sajó „forrása” a Gömör–Szepesi-érchegységben
-
A Sajó és a Trstenik találkozása
-
A Sajó felső szakasza Szlovákiában
-
A Sajó, közvetlenül a Rima torkolata előtt
-
A Sajó és a Rima torkolata Velkenye és Sajópüspöki között nem messze a magyar határtól
-
Vasúti összekötő híd a Sajón Sajónémeti és Bánréve között
-
Sajónémeti előtt
-
A Sajó Sajószentpéteren
-
A Sajó Kesznyétennél
-
A Hernád kesznyéteni torkolata
-
A Takta-csatorna kesznyéteni torkolata
-
A Sajó beletorkollik a Tiszába

