Sötétlábú csupaszpereszke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sötétlábú csupaszpereszke
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Tricholomataceae
Nemzetség: Melanoleuca
Tudományos név
Melanoleuca melaleuca
(Pers.) Murrill
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sötétlábú csupaszpereszke témájú médiaállományokat és Sötétlábú csupaszpereszke témájú kategóriát.

A sötétlábú csupaszpereszke (Melanoleuca melaleuca) a pereszkefélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, réteken, füves területeken élő, ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A sötétlábú csupaszpereszke kalapja 3-8 (10) cm széles, alakja fiatalon domború, később laposan, sőt benyomottan kiterül, a közepén enyhe púppal. Széle fiatalon begöngyölt. Felszíne sima, zsírfényű. Színe nedves időben barna vagy sötét szürkésbarna, szárazon halványabb.

Húsa fehér, sérülésre nem változik, a tönkben lefelé egyre barnább. Fiatalon fűillatú és mogyoróízű, idősen dohos, kellemetlenül édeskés.

Sűrű, kiöblösödő lemezei éppen csak érintik a tönköt. Színük eleinte fehér, idősen halványbarnás krémszínű.

Tönkje 4-9 cm magas és 0,5-1 cm vastag. Alakja lefelé szélesedő. Színe fehér, sötéten szálazott, a töve felé egyre sötétebb.

Spórapora fehéres, halvány krémszínű. Spórája ellipszis alakú, sűrűn szemölcsös, amiloid, mérete 7-8 x 4-6 μm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A rövidtönkű csupaszpereszke hasonlíthat hozzá.

A sötétlábú csupaszpereszke
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

lapos

felkanyarodók

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos.

Réteken, tisztásokon, füves területeken található meg egyesével vagy kisebb csoportokban. A talaj szempontjából nem igényes, gyakran kiszáradó homoktalajon éppúgy megél, mint ártéri ligeterdők mindig nyirkos, tápanyagban túltelített talajában. Felhagyott fafeldolgozó telepek szélén is előfordul, akárcsak birkakarámoktól, vagy marhaistállóktól nem messzi akácosokban. Szeptembertől novemberig terem.

Ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]