Sávos fásgereben

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sávos fásgereben
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Thelephorales
Család: Bankeraceae
Nemzetség: Hydnellum
Tudományos név
Hydnellum concrescens
(Pers.) Banker (1906)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sávos fásgereben témájú kategóriát.

A sávos fásgereben (Hydnellum concrescens) a Bankeraceae családba tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, lombos erdőkben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A sávos fásgereben kalapja 2-6 (8) cm átmérőjű, alakja fiatalon széles domború, majd laposan vagy középen benyomottan kiterül. A szomszédos kalapokkal gyakran összenő, szabálytalan telepeket alkot. Felszíne finoman szőrös vagy majdnem csupasz; sugarasan ráncos, gyűrött. Színe középen vörösbarna, a kalap világosbarna, széle fehéres, koncentrikusan zónázott.

Húsa bőrszerűen kemény, ruganyos. Színe rózsaszínes vagy barnás vagy ezen árnyalatokból zónázott. Szaga lisztes, íze keserű.

Tönkre lefutó termőrétege tüskés. A tüskék 1-3 mm hosszúak. Színük eleinte fehéres majd barnásra, barnára sötétednek.

Tönkje 2-4 cm magas és 0,5-2 cm vastag. Alakja lefelé fokozatosan keskenyedő. Színe világosbarna.

Spórapora barna. Spórája majdnem kerekded vagy szabálytalan, mérete 4-7 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Több Hydnellum és Phellodon fajtól csak mikroszkóppal lehet elkülöníteni.

A sávos fásgereben
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

tüskés

barna
Kalap
Lemezek
Tönk

benyomott

lefutók

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.

Savanyú talajú, mohás lomberdőkben, főleg bükkösökben él, gyakran nagy, összenőtt csoportokban. Júniustól októberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sávos_fásgereben&oldid=22947088”