Ráth Péter (gyógyszerész)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 22:54-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Ez a szócikk a gyógyszerész, politikus Ráth Péterről szól. Hasonló címmel lásd még: Ráth Péter (vasútépítő mérnök).
Ráth Péter
Született1812. március 12.
nem ismert
Elhunyt1873. október 7. (61 évesen)
Buda
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaországgyűlési képviselő,
gyógyszerész
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1868. december 9.)
SírhelyeFarkasréti temető (704-41. fülke)[1][2]
Sablon • Wikidata • Segítség

Ráth Péter (1812. március 12. – Buda, 1873. október 7.) országgyűlési képviselő, gyógyszerész, az Országos Gyógyszerész Egylet és a Budai Gyógyszerész Testület elnöke.

Élete

1812-ben született, apja Ráth József (meghalt 1836) gyógyszerész volt, később Péter vitte tovább apja mesterségét. Testvére, Ráth Károly Budapest első főpolgármestere lett, József testvére budavári plébános, később pozsonyi kanonok a Vaskorona-rend vitéze (meghalt 1882),[3] Adolf (meghalt 1878) testvére pedig ezredes volt.[4]

Gyógyszertára először a Szentháromság téren, majd a Palota utca 9. szám alatt működött, a Tabánon. 1847-ben a alapított Gyógyszerész Testületnek elnöke lett, mely tisztséget 20 éven keresztül töltötte be. A Budapesti Gyógyszerész Testületnek 1850-ben alelnöke, majd 1854-től haláláig elnöke. Az Országos Közegészségügyi Tanács megalakulásakor a belügyminiszter a Tanács rendkívüli tagjává nevezte ki. Rövid ideig elnöke volt az 1872-ben megalakult Országos Gyógyszerész Egyesületnek. 1868-ban politikai pályára lépett; Buda város II. kerületének lett országgyűlési képviselője (1865-68).

Felesége Semmelweis Julianna volt, Semmelweis Ignác nővére, kivel 1836. május 28-án kelt egybe. Házasságukból négy fiú született:

  • József, aki a Rókus kórház szülészeti osztályának volt főorvosa 1877-től haláláig. 1864-ben a pesti egyetemen szerezte meg orvosdoktori oklevelét. 1865 és 1869 között Diescher János tanársegédje volt. Walla Ferenc 1869-ben bekövetkezett halála után indult a Rókus Kórház szülészeti osztályának főorvosi tisztjéért, de Fleischer Józsefet választották meg. 1875 júliusában, amikor Fleischer betegsége súlyosbodott, helyettesként őt bízták meg a szülészeti osztály vezetésével. Ekkor írta egyetlen tudományos közleményét ’A salicylsav eddigi alkalmazása a szülészet és nőgyógyászatban’ címmel.[5] 1893 márciusában, 52 éves korában érte a halál.[6] Nekrológja elég nyersen fogalmaz szakmai sikereiről, mindent családi kapcsolatainak tulajdonít[7]
  • Péter (1842-1920-as évek[8]), udvari tanácsos, mérnök, a Kassa-Oderbergi Vasút vezérigazgatója, aki 1895-ben nemesi címet nyert.
  • Lajos, törvényszéki joggyakornok 1881. júliusában fegyverrel vetett véget életének, 27 évesen.[9]
  • Gyula, mérnök, pár héttel halála előtt nevezték ki a piski vasútállomás fűtőházi főnökének. 1884. márciusában, 27 évesen önkezével vetett véget életének.[10]

Írásban megjelent munkája: Kurze chemische Abhandlung über Quecksilber-chlorid und Platinschwamm welche an der königl. ung. Universität bei Bereitung erwähnter Präparate öffentlich abgehalten wurde. Pesth, 1833. Valamint az Orvosi Hetilapban jelentek meg írásai[11]

Jegyzetek

  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. ↑ Vasárnapi Újság, 1882/46. szám
  4. ↑ Vasárnapi Újság, 1878/2. szám
  5. ↑ mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_utoelete.pdf
  6. ↑ Vasárnapi Újság 1893/14
  7. ↑ "Az elhunyt Semmelweisnek volt öccse és segéde a tekintélyes családi összeköttetései csakhamar szép álláshoz is juttatták őt. Mint az nem ritkán lenni szokott, nagy szerencséje – volt egyúttal nagy szerencsétlensége is és a sokat ígérő pályán – nem sokra jutott." Semmelweis utóélete
  8. ↑ képaláírás. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 2.)
  9. ↑ Vasárnapi Újság 1881/28
  10. ↑ Vasárnapi Újság 1884/12
  11. ↑ Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér - Életrajzi Bibliográfia (R). [2014. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 2.)

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ráth_Péter_(gyógyszerész)&oldid=23576631”