Rudolf Blaumanis

Rūdolfs Kārlis Leonīds Blaumanis
Született	Ērgļi 1863. január 1.
Elhunyt	Punkaharju, Finnország 1908. szeptember 4. (45 évesen)
Nemzetisége	lett
Foglalkozása	író, újságíró

’’Rūdolfs Blaumanis’’ lett író, drámaíró a lett irodalom egyik legeredetibb alkotója. 1863. január 1-jén született Ērgļi majorságban. Fiatalon tuberkulózisban megbetegedett amely 1908. szeptember 4-én végzett vele a Finnországi Punkaharju szanatóriumában.

Munkássága

Rūdolfs Blaumanis iskoláit német nyelvű magániskolában végezte és első irodalmi műveit is német nyelven írta. 1890-ben költözött Rigába és újságírással kezdett foglakozni. Első elbeszélés kötete 1893-ban észt nyelven jelent meg. Művészetére a falusi élet mély ismerete a pontos megfigyelések és a lett nemzeti karakter ábrázolása a jellemző. A századfordulóig megjelent elbeszélés kötetei remek novellákat tartalmaznak.

Az elbeszélések mellett Blaumanis színdarabokat is írt. Ezek közöl többet, mind a mai napig, szívesen játszanak a lett színházak.

Müvei

Elbeszélések

• Pie skala uguns (Rőzsetűznél) (1893)
• Raudupiete (1898)
• Salna pavasarī (Tavaszi fagy) (1898)
• Purva bridējs (1898)
• Andriksons (1898)
• Laimes klēpī (1898)
• Nāves ēnā (A halál árnyékában) (1899) 1971-ben megfilmesítették a rendező: Gunārs Piesis

Színművek

• Trīnes grēki (1891)
• Ļaunais gars (A rossz szellem) (1891)
• Pazudušais dēls (A tékozló fiú) (1893)
• Potivara nams (1897)
• No saldenās pudeles (1901)
• Skroderdienas Silmačos (Vándorszabók Szilmacsban) (1902)
• Indrāni (1904)
• Ugunī (Tűzben) (1905) 1966-ban A földmérők ideje címen megfilmesítették rendező: Voldemārs Pūce
• Sestdienas vakars (1908)
• Zagļi (1908)

Források

• A lett irodalom kistükre; szerk. Karig Sára, Budapest, Európa, 1977, ISBN 963-07-0933-3