Rosersbergi kastély

Rosersbergi kastély
Rosersbergs slott
A főépület a park felől
Település	Sigtuna község
Cím	Rosersberg
Építési adatok
Építés éve	1631–1638
Építési stílus	klasszicista
Hasznosítása
Felhasználási terület	királyi palota építmények együttese turistalátványosság kultúrkincs heritage site in Sweden
Tulajdonos	National Property Board of Sweden
Kezelő	Office of the Governor of the Royal Palaces of Sweden
Egyéb jellemzők
Emeletek száma	2
Elhelyezkedése
Rosersbergi kastély Pozíció Svédország térképén
é. sz. 59° 34′ 27″, k. h. 17° 50′ 40″59.574166666667, 17.844444444444
Rosersbergi kastély weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rosersbergi kastély témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Rosersbergi kastély (svédül: Rosersbergs slott) a svéd királyi paloták egyike. Stockholmtól északra, a Mälaren-tó parkján terül el. Az akkor reneszánsz, ma klasszicista stílusú palotát az 1630-as években építtette az Oxenstierna család. 1762-ben lett királyi palota, amikor az állam Károly hercegnek adományozta, akiből később XIII. Károly svéd király lett. A palotában működő múzeum büszkesége a XIII. Károly és XIV. Károly János svéd királyok időszakából jó állapotban fennmaradt, főleg empire stílusú berendezés.

Története

Az eredeti reneszánsz épület

A barokk palota

1634-ben kezdte meg építtetését Gabriel Bengtsson Oxenstierna gróf, királyi adószedő. A kastély nevét a gróf édesanyjáról, a neves Három Rózsa (Tre Rosor) klánból származó Sigfrid Gustafsdotterről kapta.

A kastély eredetileg reneszánsz stílusban épült. 1682-ben a család következő generációját képviselő Bengt Gabrielsson Oxenstierna kancellár az ifj. Nicodemus Tessin építészt kérte fel, hogy francia mintára barokk stílusban építse újjá a kastélyt.

A 18. század derekán a svéd állam tulajdonába került az épület és azt III. Gusztáv svéd király öccse, Károly herceg, a későbbi XIII. Károly svéd király rendelkezésére bocsátották. A királyi herceg számára Jean Eric Rehn építész tervei alapján újították fel az épületet. Az addigra divatjamúlt barokk vonások eltűntek.

1774-ben Károly herceg feleségül vette Hedvig Elisabeth Charlotta hercegnőt, aki nagy hatással volt a belső berendezés kialakítására. A kastély jelenlegi muzeális belső terei nagyrészt ennek a korszaknak az emlékét őrzik.

XIII. Károly nagy érdeklődést tanúsított a művészetek és a könyvek iránt. Hálószobájából csigalépcső vezetett gazdag – mintegy 6000 kötetet tartalmazó – könyvtárába, aminek elegáns, de egyszerű és praktikus berendezése ma is megtekinthető.

Az épület külső felújítása Gustaf af Sillén, a kor neves svéd építészének irányítása alatt folytatódott . A mai állapotnak megfelelő külső kép végül 1809-12 között alakult ki.

1818-ban a francia Bernadotte marsallból lett XIV. Károly János svéd király vette át a palotát. A palota termeinek egy részét az ő és felesége, Dezideráta svéd királyné ízlésének megfelelően, jellegzetes empire stílusban alakították át. A francia származású király hálószobájába két kandallót is elhelyeztek az ágytól jobbra és balra, amelyek feladata volt az állandó 24 fokos meleg biztosítása. Ezek a termek jelenleg is e korabeli állapotban tekinthetők meg a múzeumban.

1844-től, XIV. Károly János halálától Dezideráta özvegy királyné élt a palotában nyaranta egészen haláláig, 1860-ig.

A kastély később fokozatosan elvesztette népszerűségét a király családban. Jelenleg, 2013-ban is királyi tulajdonban, de múzeumi kezelésben van.

Képek

• 
  A Vörös szalon 1900 körüli fényképen
• 
  A második emeleti, fegyverekkel és zászlókkal díszített férfi-szalont uraló festmény a hoglandi csatáról
• 
  A korábbi királyné hálószobáját Dezideráta társalgóvá alakíttatta át

Források

• ↑ Rosersberg: ed. Göran Alm, Hans Lepp. Rosersbergs slott. Kungl. Husgerådskammaren (1984)  (svédül)

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Rosersbergi kastély témájú kategóriát.