Romagnoli Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Romagnoli Ferenc
Született1886. december 3.[1]
Bécs[2]
Elhunyt1970. december 25. (84 évesen)[3][1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • kürtművész
  • zenepedagógus
Tisztségeegyetemi tanár (1917–1959)
KitüntetéseiMagyarország Érdemes Művésze díj (1967)
SablonWikidataSegítség

Romagnoli Ferenc (Bécs, 1886. december 3.Budapest, 1970. december 25.[4]) a Zeneművészeti Főiskola nyugalmazott tanára és a Magyar Állami Operaház nyugdíjas tagja, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze.[5] Magyar kürtművész, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

1905-ben diplomázott Bécsben a Hochschule für Musik-on. 1905-ben bemutatta Bécsben Richard Strauss I. kürtversenyét. 1909–1950 között a budapesti Operaház zenekarában játszott. 1917–1959 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára volt; hosszabb ideig tanszékvezetője is. 1932–1935 között a Salzburgi Ünnepi Játékokon is vendégszerepelt.

Sok kürtszámmal szerepelt mind operaelőadásokon, mind a Budapesti Filharmóniai Társaság hangversenyein. Kiváló fúvósjátékosokat nevelt. Jeles tanítványai voltak többek között: Friedrich Ádám, Gál László, Lénárth Elek, Lubik Zoltán, Keveházi János, Medveczky András, Ónozó János, Perlaki József és Somfai János.

Családja[szerkesztés]

Szülei: Romagnoli József és Csermák Franciska voltak.[4] Testvére, Romagnoli Károly a Bécsi Filharmonikus Zenekar művésze volt. 1919-ben, Versecen házasságot kötött Thier Erzsébettel.[4]Két lányuk született: Frida és Erzsébet.[5]

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • A magyar muzsika könyve. Szerkesztette: Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
  • Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2  
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8