Raisz György
| Raisz György | |
| Született | 1781 nem ismert |
| Elhunyt | 1861. december 18. (79-80 évesen) Ólubló[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | földbirtokos |
| Sírhelye | Ólubló |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lublóvári Raisz György Félix (1781. – 1861. december 18.) az ólublói vár birtokosa, Szepes vármegyei nemesi pénztárnok.
Élete[szerkesztés]
A kassai és lublóvári Raisz család 1609-ben II. Mátyás királytól kapott címereslevelet. A család egyik őse, Raisz János a törökök és Bocskai elleni hadjáratokban szerzett érdemeiért kapta a nemességet, feleségével, Ugróczi Borbálával együtt. Szépunokája György táblabíróként, valamint a gróf Csáky család jogigazgatójaként tevékeny részt vállalt a Szepes megyei közéletben. Jelentős adakozást tett a megyében éhínséggel küszködők számára, és hozzájárult a franciák elleni hadjárat kiadásaihoz is. Érdemeiért a magyar királyi kancellária 1794-ben és 1815-ben elismerésben részesítette.
Apja Raisz György táblabíró, anyja a Petyko családból származott. 1809-ben az nemesi felkelő sereg felszerelésében és 1831-ben a kolera- és parasztlázadás leverésében szerzett érdemeket.
1819-ben 57 ezer aranyért vásárolta meg az ólublói várat a kassai kamarától, melyre 1825-ben "vegyes királyi adományt" szerzett. 1827-től a váruradalomhoz tartozó birtokokat Lublóváralját és Komlóskertet is igazgatta.
Halála után a vár 1880-tól Ólubló város, majd két évre rá Zamoyski András lengyel gróf birtokába került. Az ő családja birtokolta egészen 1945-ig.
Családja[szerkesztés]
Testvére Raisz Ágoston Szepes vármegyei levéltárnok volt. 1805-től felesége csépánfalvi Teőke Apollónia. Sírkövük a lublói vár udvarán látható. Fiuk Raisz Szilárd (1819-1893) királyi táblabíró.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2024. január 29.)
- ↑ Magyar Országos Levéltár Mikrofilmtára, Szlovákia, Lublói Vármúzeum, A lublói vár vendégkönyve Mikrofilmszám: 14287/4
Források[szerkesztés]
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.