Radai rosseb

A radai rosseb egy népi eredetű kifejezés, a rosseb (eredetileg rossz seb) valószínűleg a népi gyógyászatban kialakult, főnévi jelentésű összetett szó. A radai jelző a feltételezések szerint a Zala vármegyei Nagyrada településre utal. Ellentétben a későbbi használatával, a radai rosseb nem a szifiliszre utal, hanem a községet 1711-ben sújtó pestisjárványra.

Egy másik elmélet szerint a kifejezés feltehetőleg a középkorban (Nagy Lajos király 1350-es nápolyi hadjárata után) Radán létesített egykori katonai kórház (ispotály), illetve az ott gyógykezelt szifiliszes katonák emlékét őrzi.

Rosseb

Az Új magyar tájszótár szerint a szó a Dél- és a Nyugat-Dunántúlon terjedt el.

A rosseb Szegő szerint a szifilisszel azonosítható betegséget jelöl. A szóösszetételben a rossz jelző A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint arra utal, hogy a betegség gyógyíthatatlan volt, míg a seb a kórral járó fekélyt jelentheti.

Vázsonyi Izidor gyűjtése szerint, amely a Magyar Nyelvőrben 1880-ban jelent meg, a Tapolca környékén használatos volt „A radai rosseb rággyon meg!” szitok.

Lásd még

• Fene

További információk

• Szegő Iván Miklós: Még egyszer a rossebről és az erről elnevezett ezredről…, geographic.hu, 2005. február 4. a Rosseb-ezredről