Rózsáslemezű tejelőgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rózsáslemezű tejelőgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Russulales
Család: Russulaceae
Nemzetség: Lactarius
Tudományos név
Lactarius controversus
(Pers.) (1800)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rózsáslemezű tejelőgomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsáslemezű tejelőgomba témájú médiaállományokat és Rózsáslemezű tejelőgomba témájú kategóriát.

A rózsáslemezű tejelőgomba (Lactarius controversus) a galambgombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában elterjedt, nyárfák és füzek alatt élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A rózsáslemezű tejelőgomba kalapja 5-20 (30) cm széles, alakja fiatalon domború, majd ellaposodik, középen bemélyed, végül tölcséressé válik. Széle sokáig begöngyölt, később aláhajló. Színe fehéres, krémszínű, sokszor rózsásan foltos. Felszíne nedvesen kissé ragadós, széle felé némileg pelyhes-nemezes, esetleg gyengén zónázott.

Húsa kemény, vastag, pattanva törik. Színe fehér, vágásra, sérülésre fehér tejnedvet ereszt. Szaga nincs, íze égetően csípős.

Sűrűn álló, vékony lemezei kissé lefutók. Színük eleinte fehéres, idősebben húsrózsás.

Tönkje 2-5 cm magas és 1-4 cm vastag. Alakja hengeres, lefelé keskenyedő. Színe fehér, gyakran rózsásan foltos.

Spórapora krémszínű, néha rózsaszínes árnyalattal. Spórája széles elliptikus vagy ovális, felszínén max. 0,5 µm magas félig hálózatos mintázottsággal; mérete 6-7,5-(8) x 4,5-5,5 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Hasonlíthat rá a nem ehető pelyhes keserűgomba, a csak sütve fogyasztható fehértejű keserűgomba és az ehető földtoló galambgomba.

A rózsáslemezű tejelőgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

krémszínű
Kalap
Lemezek
Tönk

benyomott

lefutók

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon gyakori.

Nyár- és fűzfák alatt található, homoki nyárasokban is gyakori, egyesével, kisebb csoportokban, esetenként tömegesen is. Júliustól októberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]