Rákosi-perek
A Rákosi-perek az 1926. július 12. és augusztus 4., majd 1935. január 21. és február 4. között tárgyalt büntetőpereket jelentik. Az első perben az 1925 szeptemberében lefogott kommunisták ügyét tárgyalták, a nemzetközi és hazai tiltakozás nyomán az 1925. november 14-16-án ülésező rögtönítélő bíróság végzése rendes bíróság elé utalta az ügyet. Az ügy elsőrendű vádlottját, Rákosi Mátyást nyolc és fél évi, a másodrendű vádlottat, Őry Károlyt négy évi, a harmadrendű vádlottat, Gőgös Ignácot három és fél évi fegyházbüntetésre ítélték. Rákosi büntetése 1934. április 24-én letelt, ám a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt betöltött szerepe miatt[m 1] az ún. második Rákosi-perben – felségsértés, lázadás, tettestársként 27 rendbeli gyilkosság, felbujtóként 17 rendbeli gyilkosság, pénzhamisítás bűntettekért – ismét elítélték, immáron életfogytig tartó börtönbüntetést kapott.[1] A második perben Rákosi védőügyvédje Vámbéry Rusztem volt.[2]
Megjegyzések[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ B.XIV.5736/1919/1035. sz. ítélet.
- ↑ Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
Források[szerkesztés]
- A szocialista forradalomért: A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Szerk. Bakó Ágnes. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1975. 782. o. ISBN 9630902435
- Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1972. 486. o.
További információk és irodalom[szerkesztés]
- Vas Zoltán: Viszontagságos életem. Budapest, 1980, Magvető Könyvkiadó.
- A Rákosi-per. Budapest, 1950, Szikra.
- Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések: 1892–1925. I-II. kötet. Szerk. Feitl István, Gellériné Lázár Márta, Sipos Levente. Sajtó alá rend. és a jegyzeteket kész. Baráth Magdolna. Budapest, 2002, Napvilág Kiadó. ISBN 963-9082-90-2.