Pálma Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pálma Pál
Született1789. január 25.
Szügy
Elhunyt1866. szeptember 10. (77 évesen)
Maklár
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásabölcseleti doktor,
esperes-plébános
SablonWikidataSegítség

Szoblahói Pálma Pál (Szügy (Nógrád vármegye), 1789. január 25.Maklár, 1866. szeptember 10.) bölcseleti doktor, esperes-plébános.

Élete[szerkesztés]

Pálma József Ferenc ügyvéd és Kereskényi Éva fia. A gimnáziumot Vácon, a teológiát mint papnövendék Egerben végezte. 1810-ben bölcseleti doktor lett. 1812-ben fölszentelték, ekkor az aulába került, ahol fokozatosan haladva végül irodaigazgató lett. Ezen állásában nagy érdemet szerzett és a hazai jogtudományokban való jártasságával tűnt ki. Tizennyolc évi működés után elnyerte a füzesabonyi parókiát, és a középhevesi esperességet. 1832-ben patai főesperes, 1837-ben maklári plébánossá nevezte ki érseke.

Munkája[szerkesztés]

  • A keresztény kat. anyaszentegyház hit- és erkölcsszabályainak rövid kivonata, elmélkedésekbe és fohászokba foglalva, Stauch Benedek után német eredetiből magyarítá ... Kiadja a Szent István-Társulat. Eger. 1859. (2. kiadás. Az 1. kiadást Kovács Mátyás fordította).

Egyházi beszédeinek kézirata Mattyasovszky Kálmán plébános birtokában voltak.

Források[szerkesztés]