Pusztai Pál
| Pusztai Pál | |
 | |
| Született | 1919. szeptember 4. Budapest |
| Elhunyt | 1970. szeptember 11. (51 évesen) Dubrovnik |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar  |
| Foglalkozása | karikaturista, grafikus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztai Pál témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pusztai Pál (Budapest, 1919. szeptember 4. – Dubrovnik, 1970. szeptember 11.) magyar grafikus, karikaturista.
Élete[szerkesztés]
A Magyar Államvasutak tisztviselőjeként dolgozott, ahol balesetelhárítási rajzokat és plakátokat készített. Később áttért a reklámgrafikára. Először 1955-ben láthatta a nyilvánosság karikatúráit, melyen sajátos stílusjegyek voltak megfigyelhetőek. Kedves. világos, érthető és jól komponált rajzstilusa volt. A műfaj egyik legjelentősebb hazai művésze. 1959-től a Ludas Matyi c. lap belső munkatársa volt. Itt jelent meg aktuális katonapolitikai karikatúra sorozata: Iván és Joe címmel. A sorozat két rajzfigurája, a két nagyhatalmat szimbolizáló: szovjet és amerikai katona volt. A korszellemnek megfelelően, kettőjük közül természetesen az előbbi volt a bölcsebb, megfontoltabb. A leghosszabb szériát megélt mini képregényei, az apró jelenetekből álló: Jucika-sorozata. Ennek közkedvelt figurája: Jucika, nagy népszerűségnek örvendett. Koczogh Ákos így írt róla:
„Jucikának keblei, csípője, affektáltsága rajongása és erkölcsi példázatai vonzóak, s mindezt vonalakkal mondja el, minden prüdéria nélkül, mindennapi, nagyon is emberi jelenségeket, igényeket megfogalmazva, Kellemes, lágy, vonzó térformákkal, de ellenszenvesen, taszítóan kegyetlen sarkításokkal, amikor az >>ellenségről<<, az >>ellentétről<< beszél, kicsi árnyalásokkal. Mi más ez, mint grafika, mint művészet? Vonalrendszerekkel, nyomatékosan, árnyaltan vagy éppen árnyalatlanul, kereken, lágy ívelésekben, hegyes szögekben kimondani a feloldó és ellentett valóságot.”
Önálló karikatúraalbumához (1963) Somogyi Pál írt előszót. Karikatúráit nemzetközi kiadványok is közölték, külföldi karikatúrakiállításokon és biennálékon is szerepelt műveivel, melyeket nemzetközileg is elismertek. Külsősként több lap is foglalkoztatta, karikatúráit láthatták többek között a Dolgozók lapja, Ország-világ, Nők Lapja, Képes Magyarország, Füles olvasói is. Grafikusként készített reklám rajzokat, levelezőlapokat, (katonai karikatúra képeslap sorozata, még halála után is évekig forgalomban volt) kártyanaptárakat, tervezett oktató- és moziplakátot is. Szignója: Pusztai
Könyvei[szerkesztés]
- Mészáros Ferenc: Félelem nélkül (1956)
- Paprika (London, 1959)
- Fehér Klára: Szerencsés történetek (1960)
- Pusztai Pál rajzai (1963)
- Mikes György: Az oroszlánok négy órakor mennek el hazulról... (1965)
- Vonalparádé (1966)
- Földes György–Pusztai Pál: Ne tessék mérgelődni (1967)
- Tabi László: Tücsök és bogár (1967)
- Tabi László: Csak viccel a bácsi (1968)
- Tabi László: Daliás idők (1969)
- Micsoda város (1998)
Publikációi[szerkesztés]
|
|
|
Források[szerkesztés]
- Humorlexikon, Tarsoly Kiadó, 2001
- Petőfi Irodalmi Múzeum – névtér Pusztai Pál adatai:[1]
További információk[szerkesztés]
- Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
- Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerkesztő Fitz Péter. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981.
- Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Révai Új Lexikona. Főszerkesztő Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerkesztő Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.
- Pusztai Pál rajzai [kepregenymuzeum.blog.hu [2]
