Pretty Hate Machine

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kirtap92 (vitalap | szerkesztései) 2021. május 29., 17:01-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Nine Inch Nails
Pretty Hate Machine
nagylemez
Megjelent1989. október 20.
FelvételekRight Track, Cleveland; Blackwing & Roundhouse, London; Unique, New York; Synchro Sound, Boston
StílusIndusztriális rock, szintipop, dance
Nyelvangol
Hossz48:42
KiadóTVT Records
ProducerTrent Reznor, Flood, Adrian Sherwood, Keith LeBlanc, John Fryer
Kritikák
Nine Inch Nails-kronológia
Pretty Hate Machine
(1989)		Broken
(1992)
Sablon • Wikidata • Segítség

A (Halo 2 néven is ismert) Pretty Hate Machine egy 1989-ben megjelent Nine Inch Nails album. A Pretty Hate Machine a második hivatalos Nine Inch Nails kiadvány és a zenekar első nagyobb kiadványa.

Esténként a Right Track Studio-ban mindenesként és WC-takarítóként dolgozó Trent Reznor arra használta a stúdiót használaton kívüli időben, hogy rögzítse és megalkossa saját zenéjét. Mivel a hangszerek többségén tudott játszani, billentyűk, dobgép, gitár és sampler segítségével felvett egy demót.

A menedzser John A. Malm, Jr.-ral összefogva elküldték a demót különböző lemezcégeknek. Reznor sokuktól komoly ajánlatokat kapott. A TVT Records céggel kötött szerződést, amely addig elsősorban novelty és televíziós jingle (szignál) lemezeket jelentetett meg.

A Pretty Hate Machine-t ezután különböző stúdiókban vették fel a világ minden táján, amely során Reznor olyan – példaképeinek is számító – producerekkel dolgozott együtt, mint Flood, Keith LeBlanc, Adrian Sherwood és John Fryer.

Az album 1989. október 20-án jelent meg, és a kritika pozitívan fogadta. Rádiók kezdték játszani az olyan kislemezek miatt, mint a „Down in It”, a „Head Like a Hole” és a „Sin”. Az album népszerűsége élőszóban terjedő híre miatt is nőtt, és underground kultusz épült köré. Reznor gyorsan szerződtetett egy koncertzenekart a The Jesus and Mary Chaint kísérő turnéra, amelynek a későbbi Filter zenekar frontembere, a gitáros Richard Patrick is tagja volt. A NIN fellépései a dalok stúdió verziójának hangosabb, agresszívabb változatáról voltak ismertek, és a hangszereik szétzúzásáról a koncert végén. Reznor előszeretettel törte ki a drága szintetizátorok billentyűit a cipője sarkával.

Az album megjelenése óta előkerült egy Purest Feeling c. felvétel. Ez a bootleg album a PHM legtöbb dalának eredeti demó felvételeit tartalmazza, valamint néhány olyat, amely azon nem jelent meg ("Purest Feeling" és "Maybe Just Once").

Az egész albumot feldolgozta egy vonósnégyes 2005-ben The String Quartet Tribute to Nine Inch Nails' Pretty Hate Machine címmel, Eric Gorfain átiratával.

A Pretty Hate Machine gyártása megszűnt a TVT Records-nál, de a Rykodisc Records újra kiadta 2005. november 22-én, a csomagolás kis változtatásával. Reznor érdeklődését fejezte ki egy „deluxe kiadás” létrehozása iránt surround hangzással és új/ritka remixekkel, a The Downward Spiral újrakiadásához hasonlóan. A Rykodisc támogatta az ötletet, de ahhoz nem eléggé, hogy hajlandó legyen Reznornak fizetni a megvalósításért. [1]

Kiadások

Számlista

  1. "Head Like a Hole" – 4:59
  2. "Terrible Lie" – 4:38
  3. "Down in It" – 3:46
  4. "Sanctified" – 5:48
  5. "Something I Can Never Have" – 5:54
  6. "Kinda I Want To" – 4:33
  7. "Sin" – 4:06
  8. "That's What I Get" – 4:30
  9. "The Only Time" – 4:47
  10. "Ringfinger" – 5:40

Közreműködők

  • Trent Reznor – arranger, programozás, producer, hangmérnök, digitális szerkesztés, keverés
  • Doug d'Angelis – hangmérnök
  • Tony Dawsey – mastering
  • Flood – programozás, producer, hangmérnök
  • John Fryer – producer, hangmérnök, keverés
  • Kennan Keating – hangmérnök
  • Keith LeBlanc – producer, hangmérnök, remixelés, keverés
  • Richard Patrick – gitár
  • Ken Quartarone – hangmérnök
  • Adrian Sherwood – producer, hangmérnök, keverés
  • Jeffrey Silverthorne – fotó
  • Gary Talpas – borítóterv
  • Chris Vrenna – programozás, digitális szerkesztés

Listás helyezések

Album

1990 Pretty Hate Machine The Billboard 200 75

Kislemezek

1989 Down in It Hot Dance Music/Club Play 16 1989 Down in It Hot Dance Music/Maxi-Singles Sales 20 1989 Down in It Modern Rock Tracks 16 1990 Head Like a Hole Hot Dance Music/Club Play 17 1990 Head Like a Hole Hot Dance Music/Maxi-Singles Sales 34 1990 Head Like a Hole Modern Rock Tracks 28 1990 Sin Hot Dance Music/Club Play 10 1990 Sin Hot Dance Music/Maxi-Singles Sales 13

Érdekességek

  • A kiskönyben található dalszöveg egy része nincs rajta az albumon. Az a feltételezés, hogy Trent Reznor azért szánta a teljes dalszöveget nyomtatásba, hogy azok megőrizzék jelentésüket.
  • A kísérőszövegben szereplő zenekarok (többek közt Prince, a Jane's Addiction és a Public Enemy) mind hangmintát (sample) szolgáltattak az albumhoz; Prince „Alphabet St.” és a Jane's Addiction „Had a Dad” c. szerzeményeiből kifejezetten jól hallhatók részletek a „Ringfinger” c. számban, míg más hangmintákat vagy átalakítottak vagy a felismerhetetlenségig torzítottak (mint a „Kinda I Want To” intrója).

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pretty_Hate_Machine&oldid=23906613”